Milyen hatással lehet Orbán Viktor politikája az uniós csatlakozás előtt álló balkáni államokra? Ezt boncolgatja Srđan Cvijić, az Open Society European Policy Institute elemzője a Politicón annak kapcsán, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány kedden bejelentette, a magyarországi helyzet miatt jobbnak látja budapesti irodáját Berlinbe költöztetni.
Cvijić azt írja, az 1990-es évek végén sok társával együtt menekült Magyarországra Slobodan Milošević diktatúrája elől, és ironikus, hogy épp Orbán Viktor kormánya ajánlott nekik menedéket és szabad levegőt, hogy az otthoni demokratikus változásért dolgozzanak. Azóta a világ a feje tetejére állt, és Orbán Viktor kormánya egy hónapon belül olyan törvénycsomagot tesz az asztalra, ami felhatalmazást ad rendőrségi razziákra olyan szervezetek ellen, amelyeket a Belügyminisztérium fenyegetőnek tart, sőt, be is zárathatják azokat, amelyekkel nem értenek egyet.
A lépés egy két éves kampány betetőzése, amelynek során nyilvánosan rágalmazták a kritikus civil szervezeteket, az aktivistákat, akik segítséget nyújtanak a menedékkérőknek, és az én szervezetemet, a Nyílt Társadalom Alapítványt
– írja Cvijič, hozzátéve, hogy az EU-ba tartó balkáni nemzetek végignézik, ahogy Orbán Viktor egypárti államot alakít ki az unió határain belül, és látják, hogy az európai vezetők képtelenek szembeszállni kormányával és a féktelen korrupcióval. A térség erős emberei kezdik elhinni, hogy importálhatják Orbán áldemokrácia-modelljét, retorikáját és taktikáit, de ha az EU hagyja, hogy Magyarország még mélyebben csússzon a kleptokráciába, biztos lehet benne, hogy a Balkán következik utána.
Az orbáni illiberális demokrácia az elemző szerint azért fertőző, mert nincs szükség hozzá koherens ideológiára, csak egy másik ideológia elutasítására. A magyar miniszterelnök nem vállal mást, csak a harcot olyan ellenségekkel szemben, amelyek nem is léteznek. Az őt követni vágyó balkáni vezetők számára pedig világos a recept: tegyék rá a kezüket a médiára, a nagy üzletekre, a bíróságokra, a bűnüldöző szervezetekre, az oktatási és kulturális intézményekre, és végül, hogy a maradék független hangokat is elhallgattassák, vezessenek be orosz típusú törvényeket, amelyek veszélyessé teszik a civil szervezetek működtetését. Mindezt pedig igazolják az elképzelt ellenségeikkel.
Ez a forgatókönyv Cvijić szerint mindenkinek ismerős, aki élt Milošević uralma alatt, de akkor ezt elítélték az EU fővárosaiban. Most nem ez a helyzet, köszönhetően az Orbán-rezsim és a Fidesz európai szövetségeinek.
Az elemző szerint, annak érdekében, hogy a balkáni országok ne kerüljenek ilyen helyzetbe, fontos, hogy elfogadják az Európai Bizottság javaslatát, ami alapján nem kaphatnának támogatást olyan országok, ahol súlyos gondok vannak a jogállamisággal. Ez elrettentésként szolgálhat a csatlakozás előtt álló balkáni államoknak.
Cvijić úgy véli, azt is fel kell ismerni, hogy a demokratikus fejlődés nem visszafordíthatatlan, és létre kell hozni egy alapot, amely támogatja azokat a civil szervezeteket, amelyek az európai értékeket hirdetik azokban a tagállamokban, ahol azok fenyegetés alatt állnak. Ha az EU képtelen megállítani az egypárti átrendeződést már csatlakozott tagállamokban, az a bővítési kilátásokat veszélyezteti, a blokkból pedig csak demokráciák és autokráciák csoportja marad, amit a szabad kereskedelem köt össze. Ez nem lehet az a jövő, amit Brüsszel akar – zárul az írás. (Europress / AFP / Dimitar Dilkoff)
