1989. április 25-én személyesen búcsúztatta a szovjet tankokat Budapest határában. Hogy került oda?
Parlamenti képviselő voltam az olasz Radikális Párt színeiben. Marco Panella pártelnök és pár képviselő ott akart lenni Budapesten, és miután magyar vagyok, és soha nem mondtam le a magyar állampolgárságomról, mondtam, hogy feltétlenül szeretnék jelen lenni. Gyerekkoromban vonultak be az orosz tankok Budapestre, ötéves voltam 1956-ban. Anyu a pincébe dugott minket. Semmit nem értettünk. A gyerek nem érti a háborút, a forradalmat, a politikát, hogy mit jelent meghalni. Abban az időben Kőbányán, a Pongrácz úti lakótelepen laktunk, 40 négyzetméteren, anyámmal és az élettársával.
A családjában a nőket folyton elhagyták a férfiak. Egyedül maradtak, a gyerekeikkel próbáltak menekülni a szegénységből.
Anyukám a nyomorból próbált elmenekülni. Jugoszláviába disszidált velünk, táborba kerültünk, várta a negyedik testvéremet, aki az akkori nevelőapánktól volt. Nevelőapám Pesten maradt, és követelte, hogy anyám menjen vissza, öngyilkossággal fenyegette.
Pénzt ígértek, de anyu azt mondta, hogy nem.
Nyugatra menni, disszidálni, ez volt a vágyak netovábbja?
Igen, bár sosem disszidáltam, én férjhez mentem egy olasz emberhez. Soha nem mondtam le a magyar énemről, Magyarországról. Abban az időben, a hatvanas évek végén kemény volt a politikai helyzet, mindenhez papír kellett, engedély, ahhoz is, hogy eljöjjek otthonról. Az emberek féltek az államtól. Mindig vágytam más országokba, érdekelt, milyen máshol élni. Olaszországban más volt a klíma, ezért itt megálltam, bár nem pont ide vágytam. Vidám, szabad ország volt.
Rómában művészfilmekben kezdett játszani. Jancsó Miklóssal dolgozott, sőt Frederico Fellini egyszer azt mondta: „Cicciolina az olasz emberek álma”.
A filmek nem pornóval kezdődtek, kisebb szerepeim voltak. Tévéműsorokban, rádióban szerepeltem. Jancsó Miklós itt élt, megkeresett, hogy játsszak a filmjében. A Magánbűnök és közerkölcsöket 1976-ban Jugoszláviában forgattuk. Itt és Magyarországon is csak a 80-as évek végén mutatták be, mert homoerotikus, tabudöntő film, sok szép meztelen jelenettel.
Egy művész nem korlátozható, a művészetben nincs pornográfia. Mindig oda akartam ütni, ahol a jólfésült társadalom érzései a legmélyebben gyökereznek. A meztelenséget is a művészet részének tekintem.
Volt egy kígyós fellépése Olaszországban a 80-as években, amikor kivezette az erkölcsrendészet.
Jaj, engem sokszor kivezettek, letartóztattak, nincs ebben semmi különös.
Mikor megkérdezte a közönséget, hogy megbotránkoznának-e, ha a kígyóval szeretkezne, kórusban kiabálták, hogy nem háborodnak fel. Ez már nem a szexről szólt, hanem a politikáról, a leszámolásról az álszentséggel. Összegyűltek az emberek és közösen áthágtak egy szabályt.
Egyetértek, az örömöt vissza kellene hozni a politikába. Mégis azt mondom erre, hogy utópia. Ma már távol tartom magamat a pártpolitikától.
Senki sem sápítozott, az emberek nagykorúak voltak, kifizették a jegyet. Aztán hirtelen megjelent tizenöt rendőr, kordonban felálltak és erőszakkal lecipeltek. A hajamnál fogva húztak ki, hiába üvöltöttek az emberek, hogy ne tegyék. Később aztán a rendőrök beültek az első sorba, és végignézték a show-t, tapsoltak. Volt olyan bíró és pap is, aki rajongóm lett. A hetvenes és a nyolcvanas évek nehéz időszak volt. Mondhatom, hogy én változtattam az álszentségen, az akkori olasz közerkölcsön. Ez azzal jár, hogy a boszorkányt elégetik. Boszorkány voltam, de nem tudtak elégetni, viszont majdnem felgyújtottak.
Van, amit utólag megbánt?
Szeretek adni, akkor is, ha nem kapom vissza. Hiszek a karmában. Ha még egyszer születnék, pár dolgot azért másképp csinálnék. Egy korbáccsal megpaskolnám a férfiakat, akikkel együtt voltam. Csak jelzésként. Nem vernék én senkit, nem bántásból tenném. Másképp viselkednék velük. Elvárnám, hogy jobban figyeljenek rám, és én is jobban figyelnék. Vigyáznék magamra, nem hagynám, hogy így kihasználjanak. A személyiségemet, egész önmagamat nem adnám úgy oda.
Sok pénzt kerestek rajtam. De engem a pornóban a művészet érdekelt. Az, hogy hogyan lehet adni.
Hogy alakult a pornón kívüli élete?
Szerettem volna gyereket. Egy közös munkán megismertem Jeffet (Jeff Koons – a szerk.), aki ekkor elismert művész volt, ő szeretett volna velem dolgozni, utána meg el akart venni feleségül, végül beleszerettem. Vele el tudtam képzelni, hogy gyerekünk lesz. Negyvenéves voltam.
És nagyon sok lelki bántalmazást is átéltem a házasságunkban. Amikor Ludwiggal, a fiammal kilenc hónapos terhes voltam, valamiért Jeff pipa lett, lerángatott a díványról. Úgy seggre estem, hogy iszonyúan féltem, megint elmegy a magzatom. Sírtam. Soha nem csaltam meg, sőt nagyon ragaszkodtam hozzá, ő mégis folyton lekurvázott. Megszületett a fiúnk. Jeff állandóan féltékeny volt. Holott én hűséges feleség és háziasszony voltam. Abbahagytam a filmezést, anyu is sokszor eljött segíteni. New Yorkban éltünk. Jeff gazdag művész, a közös munkáinkból még jobban meggazdagodott. A végén csak segítséggel tudtam visszarabolni tőle a fiamat, elmenekültem Amerikából, pedig szerettem ott lenni. Jeff gonosz ember. Hogy nyúlhat hozzá egy férfi erőszakosan egy nőhöz? Letörném az összes férfi kezét, aki bántja a nőket. A nő virág.
Többször mondta, úgy látja, a férfiak félnek a nőktől, félnek a női szexualitástól. A pornóról meg úgy beszélt, mint a szabadságról. Mi jelent a szabadság?
A szabad szerelem hírnöke voltam. Én körülbelül negyven pornófilmben szerepeltem. Ma naponta csinálnak ennyit. Pár hónap alatt vége egy pornós karrierjének.
Több kutatás is megállapította, hogy a szexiparból kikerülő nők olyan poszttraumás stresszel küzdenek, mint a harctéri veteránok. Magyarországon nyáron teleplakátolta az országot egy Sugar Daddy társkereső oldal, és arra ösztönözte a fiatal lányokat, hogy adják el a testüket. Az új szexipar azt mondja, „ha tanulni akarsz, keress egy kitartót!”. „Ne tüntess a tandíj ellen, inkább állj be kurvának!” Ez nem arról szól, hogy szeretsz-e szexelni, hanem arról, hogy meg kell élned, és magadra vagy hagyva.
Szörnyű! De én ezt minden további nélkül nem ítélhetem el. Minden országban ezt csinálják a kiszolgáltatott, mélyszegénységből jött nőkkel, főleg a gyerekkorban bántalmazott nőkkel. A politikusok is, tudom, mert képviselő voltam. A nő szabadon rendelkezik a testével. Ellenáll vagy azt mondja, hogy oké, ezt fogom csinálni pénzért. Ha én nem akartam volna pornósztár lenni, hiába mondta volna bárki, hogy legyek az.
Azt viszont mélyen elítélem, ha valakit erőszakkal kényszerítenek, ha kislányként kerül ebbe bele. Megerőszakolják, abuzálják. Az emberkereskedelem undorító dolog. Ez ellen küzdeni kell, méghozzá a nők felszabadításával, a szabadon választott szexualitással.
A kelet-európai prostituáltak jó része emberkereskedelem útján kerül Nyugatra. Kiskorúak, fiatalkorúak, sokan már anyák, családot, férjet és gyerekeket kell eltartaniuk. A szexiparba 13-14 év az átlagos bekerülési korhatár.
A tinédzsereket tisztelni kell. Soha nem tudtam elképzelni, hogy engem tizenhárom évesen keféljenek. Hisz ez megerőszakolás, nem szerelem, szabad testiség. Ez egyáltalán nem az, amit én hirdettem. A szülőknek komoly felelőssége van, ha a gyerekeket bántják, idő előtt szexualizálják. A felnőtt társadalom tehet erről, nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire elítélem. Nagykorúságuk előtt gyerekeket szexualizálni a legnagyobb bűn, az erőszakot keményen büntetni kell. A gyerekek lelke tönkremegy ebben.
Önnel történt ilyesmi?
Nem tudtam elbújni előle, mert tízen laktunk a kis lakásban. Eljutottam odáig, hogy nem mertem hazamenni. Ezért akartam minél hamarabb elmenni otthonról.
Az édesanyjának ezt nem tudta elmondani?
Nem mertem. Ha elmondom anyunak, nem hitte volna el. Akkor mondtam el neki, amikor már elég rosszul volt a halála előtt. Sírt. Megkérdezte, hogy miért nem mondtam korábban. Mert nem hitted volna el, mondtam. Csak nézett rám. Így ment el.
Ott van egy nő egyedül Olaszországban, a szépségével pénz tud keresni, de minden pénzét elveszi a volt pasija. Tényleg szabad választás ez?
Sodródtam az élettel.
Kívülről az látszik, hogy volt egy szép fiatal lány. Bevitte az édesanyjával a képeit egy Kádár-kori állami műterembe, aztán egyre több dolgot kellett megtennie.
az MTI-nél, például amikor bundákat hirdettünk. Tizenévesen is voltak meztelen képeim. Nem Olaszországban kezdődött.
Sosem pirult el a meztelenségtől?
Nem, mindig meztelenül jártam-keltem. Bármimet látták, nem volt probléma. De elpirulok más dolgokon, amelyeken más például soha.
A pornó és nők elleni erőszak kapcsolata teljesen nyilvánvaló, egyik kutatás a másik után tárja fel az összefüggést. Megemeli az ingerküszöböt, és extrém szexuális gyakorlatokat normalizál. Átlag nőtől például pár évtizede nem kért volna senki lepisilést vagy fojtogatást.
Sok extrém, agybeteg dolog vele születik az emberekkel. Az a baj, hogy a prüdériát állítjuk szembe a szabadsággal, ha pornóról beszélünk, pedig nem csak arról van szó, sőt.
Anyu az utolsó pillanatig nem tudta, csak amikor parlamenti képviselő lettem, és kijöttek az újságok a képekkel: két fekete, egy fehér, én közöttük. Mondtam neki, hogy ez pornó, de hát miről beszélünk, megválasztottak, nem? Szegény anyukám azt mondta nekem, nem fogok ítélkezni, ha neked ez megfelelt, és meg tudtad csinálni, akkor ez a te dolgod.
Jean Baudrillard francia filozófus Michael Jacksonnal és Madonnával említi egy lapon. Sokan ikonnak tekintik.
Volt olyan show-m, amelyet 24 ezer ember nézett meg. A nyíltságot, az újat jelentettem ott akkor nekik. Amit a választóim kértek tőlem, az állatvédelem vagy a szabad szerelem terén, azt megírtam és beadtam törvényjavaslatnak.
Lakásokat adok ki, gondozom az állataimat, jövök-megyek, megvan a magam dolga.
Egyszer említette, hogy pornóforgatás közben arra gondolt, a sütőt ki kell takarítania.
Igen, a pornó szereplés, megcsinált szex.
Viszont a pornó is társadalmi üzenet, és ezért kellene felelősen bánni vele.
Ahogy én csináltam a pornográfiát, nekem úgy tetszett, profikkal dolgoztam. A probléma, hogy nem lehet megállítani a jelenlegi folyamatot: ma már bárhol a világon ott a pornó, ingyen. Régen egy négynapos VHS filmmel 250 ezer eurót megkerestem, lakásokat tudtam venni belőle. Most tudok egy privát bordélyházban egy kiskorúról, aki 20 ezer eurót kapott a szexért. A szülei nem tudnak neki 20 ezer eurót adni. A probléma valahol ugyanaz: nincs pénz, és ebből lehet pénzt csinálni.
Politikusként mit kezdene a pornóipar brutalitásával, azzal, ahogy a gyerekekre, az egész társadalomra hat?
Nem a pornónak kellene a szexualitást szabályozni. Nem erkölcsrendészet kell, de tényleg szükség lenne új társadalmi normákra. Ilyesmivel szívesen foglalkoztam volna, csak kérdés, hogy megváltoztattam volna-e bármit.
Lehetséges, hogy az egész társadalomban ugyanolyan aszimmetrikus viszonyok vannak, mint a pornóiparban? A magyar kormányban például egyetlen nő sincs.
Ez nagyon nem jó. Amikor engem megválasztottak, voltak sokan, akik levegőnek néztek, több pártból is. Viszont az olasz feminizmus képviselői közül többen felkerestek. A női kvótát támogatnám, 50-50 százalék legyen a nőkés a férfiak aránya a parlamentben.
Staller Ilona végzi a háttérmunkát, aztán jön Cicciolina a koszorúval?
A kettő ugyanaz. A hetvenes években előfordult, hogy egy diszkóban bemutatkoztam, Staller Ilona vagyok, mire a diszkó vezetője azt mondta, ne haragudjon, Cicciolinát vártuk. Megérkeztem normális hajjal, festék nélkül, aztán este kifestettem magam. Cicciolina az ikon, Staller Ilona a mama, a hétköznapi. Cicciolinát én találtam ki.
Olaszország hozta ki önből Cicciolinát?
Ha kicsit nyugisabb és szabadabb lett volna Magyarország, ha például utazhattunk volna szabadon, talán másképp alakult volna. Nem bírom elviselni, ha elveszik tőlem a szabadságom. Egy zárt világból jöttem, és szabad akartam lenni.
A #metoo-kampány jól jött?
Igen, és jól teszik a nők, ha jelentik a visszaéléseket.
Jól tették, hogy feljelentették Weinsteint. Viszont nem könnyű ezt szabályozni, nem is tudom, lehet-e. És ha meg is próbálod, nem biztos, átmegy-e a szabályozás. Én a bordélyházakat is legalizáltam volna, hogy ne a gyerekek előtt álljanak a prostituáltak, de nem tudtam átvinni ezt a törvényt.
Nagyon jól néz ki. Fiatalosan él, pozitív ember, mindenben meglátja a jót.
Igen, mindig fontos volt a privát életem.
Főzőcskéztem, mosogattam. Talán azért maradtam ennyire jó kondiban, mert drogellenes voltam mindig. Jöhet egy pohár bor, sör, de a drogokat messze kerültem. Kell egy gömb, hogy védjen téged, a te személyes gömböd.
Bajusz Orsolya – Kiss Noémi, Róma
Kiemelt kép: Andre DURAND/ AFP
