Közélet
Budapest, 2013. szeptember 7.
Orbán Viktor miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel (k) és férje, Tiborcz István (j) egyházi esküvője a Margit körúti ferences templomban 2013. szeptember 7-én.
MTI Fotó: Burger Barna

Politikai kapcsolatok és jómódú család nélkül nincs előrejutás Magyarországon

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 04. 24. 16:12

Egy friss elemzés szerint a magyarok nagy része szerint a boldogulás szempontjából nem mindegy az sem, hogy hazánkban valaki milyen nemű vagy milyen származású.

Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása a méltányosság, az egyenlőség és a generációk közötti mobilitás kérdéskörét vizsgálta, a hétfőn publikált Eurobarometerből pedig többek közt kiderült, hogy amíg Bulgáriában ötből egy ember szinte mindig magányosnak érzi magát, addig hazánkban ilyen tekintetben jobb a helyzet: „csak” minden tizedik magyar (11 százalék) érez így.

Az uniós országok lakóit arról is kérdezték, általánosságban megbíznak-e az országuk lakóiban, a finnek 85, a dánok 82, a svédek 76 százaléka felelt igennel. A rangsor alján Ciprus és Görögország 24 százalékkal, valamint Szlovákia áll 23 százalékkal. Magyarország abból a szempontból emelkedik ki, hogy nálunk mondták közel legtöbben (11 százalék), hogy nem értenek egyet azzal, hogy a legtöbb emberben megbízhatnak az országban.

Tizenegy uniós országra igaz, hogy a lakosság egyetért azzal, hogy a bevándorlás jó dolog, viszont nyolc országban a lakosság legalább fele nem így vélekedik.

A leginkább bevándorlásellenes hely egyértelműen Magyarország, ahol a lakosság 70 százaléka nem tartja jónak a bevándorlást, a lakosság több mint fele (51 százalék) pedig kifejezetten ellenzi.

Huszonhárom uniós ország lakói jó dolognak tartják a globalizációt, leginkább Svédország, Dánia, Írország és Luxemburg ért egyet a kérdéssel. Görögország az egyetlen, ahol a többség (51 százalék) nem tartja hasznosnak a jelenséget. Magyarországon is nagy számban vannak az ellenzők, hazánkban a második legnagyobb azok aránya, akik kifejezetten nem értenek egyet azzal, hogy a globalizáció hasznos lenne.

Csak három olyan uniós ország van, ahol a lakosság többsége egyetért abban, hogy a magas szintű oktatás alapvetően fontos az életben való előrejutáshoz: Németország, Ciprus és Ausztria. Azonban amíg az unió lakosságának átlagosan 6 százaléka gondolja azt, hogy az oktatás nem fontos az előbbre jutáshoz, addig Magyarországon ez a szám 16 százalék.

Budapest, 2018. április 23.
Diákok a MÁV-csoport standjánál a XI. Szakma Sztár Fesztiválon a Hungexpo Budapesti Vásárközpont G pavilonjában 2018. április 23-én. Az április 25-ig tartó fesztiválon rendezik meg a Szakma Kiváló Tanulója Verseny, az Országos Szakmai Tanulmányi Verseny és a SkillsHungary döntőit.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, a különböző országok lakói szerint mennyire fontos az életben való előrejutáshoz a megfelelő emberek ismerete:

Magyarországon 94 százalék szerint alapvetően fontos vagy fontos mindez, míg mindössze 6 százalék érzi úgy, hogy nem fontos a megfelelő emberek ismerete az előrejutáshoz.

Összehasonlításképp, amíg minden tíz magyarból négy alapvetően fontosnak tartja a megfelelő emberek ismeretét, addig ez az arány Hollandiában például tízből egy.

A felmérés során azt is vizsgálták, hogy az uniós polgárok mit gondolnak, a jómódú családi háttér mennyire befolyásolja az életben való előbbre jutásukat. Huszonhárom tagország lakosságának többsége állította, hogy a gazdag felmenők alapvetően fontosak vagy fontosak ebben a tekintetben.

Magyarország a rangsor élén áll, hazánkban ugyanis az emberek 89 százalék tartja alapvetően fontosnak vagy fontosnak a jómódú családi hátteret az életben való előrejutáshoz.

A számok akkor beszédesek igazán, ha megnézzük a lista másik végét, ugyanis Dániában például mindössze két százalék tartja alapvetően fontosnak, 32 százalék pedig fontosnak a kérdést, 65 százalék szerint pedig egyáltalán nem fontos tényező az életben való előrejutáshoz a jómódú családi háttér.

A megfelelő emberek ismeretén túl a legfrissebb Eurobarometerben kitértek arra is, hogy a politikai kapcsolatok mennyire fontosak az uniós polgárok szerint az előrejutáshoz. Magyarország itt is a lista élmezőnyében szerepel, hazánk ugyanis a harmadik helyet érte el, miután

a megkérdezettek 81 százalék szerint pedig fontosak a politikai kapcsolatok az előrejutáshoz az életben.

A lista végén az előbbihez hasonlóan Dánia szerepel, ahol mindössze 2 százalék szerint alapvetően fontos, 32 százalék szerint pedig fontos politikai kapcsolatokkal rendelkezni az előrejutás reményében. A dánok 65 százaléka szerint pedig egyáltalán nem fontos mindez.

A kutatás készítői arra is kíváncsiak voltak, a válaszadók szerint bizonyos etnikai származás befolyásolja-e az életben való előrejutást. A lista élén Magyarország végzett, mivel amíg ez EU-s állampolgárok 6 százaléka tartja ezt alapvetően fontosnak, addig hazánkban a megkérdezettek 20 százaléka. Ezen kívül a magyarok több mint fele szintén fontosnak tartja mindezt, és csak 28 százalék szerint nem számít az etnikai származás az előrejutásban.

Szolnok, 2017. október 28.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Farkas Flórián, a szervezet elnöke felvág egy tortát a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség kongresszusán Szolnokon, a tiszaligeti Városi Sportcsarnokban 2017. október 28-án.
MTI Fotó: Mészáros János
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Farkas Flórián, a szervezet elnöke felvág egy tortát a Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség kongresszusán
Fotó: MTI/Mészáros János

A felmérésben rákérdeztek arra is, az uniós polgárok szerint számít-e az életben való előrejutáshoz, hogy valaki férfinak vagy nőnek születik az adott országokban. A lista élén újfent Magyarország végzett, miután

hazánkban a megkérdezettek 68 százaléka szerint fontos az előrejutás szempontjából, hogy valaki milyen nemű.

A lista végén Lettország áll, ahol ezzel ellentétben 76 százalék szerint ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy valaki férfi vagy nő.

A kutatás során választ kerestek arra is, az uniós állampolgárok hova helyeznék magukat egy egytől tízig skálázott társadalmi ranglétrán. Amikor az volt a feladat, hogy önmagukat helyezzék el ezen a létrán másokhoz viszonyítva, a magyarok ötös pontszámot adtak maguknak, ami a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. Az élen Hollandia áll 6,8-as pontszámmal.

Ha ugyanez a kérdés nem az adott személyekre, hanem azok szüleire irányul, akkor Magyarország még egy helyet csúszik hátrébb a listán, hazánkban ugyanis a válaszadók 4,8-ra pontozták szüleik helyzetét másokhoz képest. Ennek a listának is Hollandia áll az élén 6,6-os pontszámmal.

Egyetért-e azzal, hogy hazájában túl nagyok a jövedelemkülönbségek? – hangzik a kérdés a kutatásban, amivel a magyar válaszadók 91 százaléka felelt igennel. Rákérdeztek arra is, a kormány feladata lenne-e, hogy ezeket az egyenlőtlenségeket csökkentse: ezzel a magyarok 87 százaléka ért egyet.

Kiemelt kép: MTI/Burger Barna

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.