Az Európai Bizottság legfrissebb közvélemény-kutatása az álhírek és a dezinformációk terjedését vizsgálta, a március közepén publikált Eurobarometer 27 ezer résztvevő megkérdezésével készült az unió összes tagállamában.
A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók a hagyományos médiumokat tekintik a legmegbízhatóbb hírforrásnak:
- 70 százalék a rádiót,
- 66 százalék a televíziót és
- 63 százalék a nyomtatott sajtót.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők általában több forrásban bíztak, míg a fiatal válaszadók (a 15-24 évesek) inkább az online elérhető információknak és híreknek hittek. A megkérdezettek 37 százaléka vallotta, hogy minden nap találkozik álhírekkel, 71 százalék pedig magabiztosnak érzi magát, ha ezek azonosításáról van szó.
85 százalék a saját országában is problémának tekinti az álhíreket, 83 százalék szerint pedig már a demokráciára nézve is aggályosnak tartja a dezinformációkat.
Az uniós tagállamok megkérdezett lakóinak több mint fele bízik azokban a hírekben és információkban, amiket a rádióban hall. Az EU-s átlag 55 százalék, míg az arány Magyarországon a legrosszabb, hazánkban csak 42 százalék hisz a rádióban hallottaknak. A legtöbben a finnek közül hisznek ennek a forrásnak, náluk 71 százalék ez az arány.
Tizenöt tagállamot tekintve a televízióval kapcsolatban is hasonló a helyzet, ezekben az országban tízből hét válaszadó megbízik a tévében hallott hírekben. Az uniós átlag 54 százalék,
Ebben a tekintetben is a finnek vezetnek, náluk ez az arány 73 százalék.
A nyomtatott sajtó is elég nagy bizalomnak örvend az uniós lakosság körében, 23 tagállamban a válaszadók legalább fele megbízik az ezekben a lapokban olvasott hírekben. Az EU-s átlag e tekintetben 53 százalék, viszont Magyarországon bíznak a legkevésbé a nyomtatott sajtóban: hazánkban mindössze a résztvevők 28 százaléka, míg Finnországban a lakosság 74 százaléka.
Az online híroldalakban már uniós szinten is kisebb a bizalom, az EU 12 tagállamáról mondható el, hogy a válaszadók legalább fele bízik az ezeken az oldalakon olvasható hírekben és információkban.
Ennek következtében az uniós átlag is alacsonyabb, 42 százalék, és
Ebben a kérdésben a dánok állnak az élen, náluk a lakosság 60 százaléka nyilatkozott pozitívan a kérdésről.
A közösségi oldalakkal kapcsolatban még szkeptikusabbak az uniós polgárok, Olaszországban mindössze 19, Németországban és Ausztriában pedig 17 százalék állította, hogy megbízik az itt olvasott hírekben. Az uniós átlag 24 százalék, Magyarország egy kicsivel efelett áll, 25 százalékkal.
Elég jól mutatja, mennyire elterjedtek az álhírek az élet minden területén, hogy tízből négy válaszadó azt vallotta, minden egyes nap belefut valahol ilyen valótlan tartalmakba. Az összes tagállam válaszadóinak fele pedig azt válaszolta, minden héten legalább egyszer találkozik álhírekkel.
A többség úgy vélte, fel tudja ismerni az álhíreket, tízből hét válaszadó magabiztosnak érzi magát az ilyen tartalmak felismerésében. Dániában a megkérdezettek 87, Írországban 84 százaléka mondta azt, hogy kiszúrja, mikor olvas álhírt és mikor valódit.
A kutatásból is kiderült, hogy az iskolázottság az álhírek felismerésére is hatással van: az alacsonyabban képzett válaszadók közül többen vélekedtek úgy, hogy csak ritkán vagy sosem találkoznak álhírekkel, és azt vallották, hogy kevésbé érzik magukat magabiztosnak ezek felismerésében.
A megkérdezettek legalább 70 százaléka mind a 28 tagállamban úgy érzi, az álhírek problémát jelentenek a saját országára nézve. Az EU-s átlag ebben a kérdésben 44 százalék, míg a magyarok 61 százaléka ért egyet a probléma létezésével.
Az EU-s átlag erre nézve 45 százalék, Magyarországon pedig a válaszadók több mint fele, 55 százalék ért egyet ezzel az állítással.
Kiemelt kép: Thinkstock
