Kemény hideggel, hóval, havasesővel búcsúzott a tél, a múlt héten még röpködtek a mínuszok. Röpködtek azok a megállókban is, amíg az utasok a buszok indulására vártak.
Olvasónk, Anikó azt firtatja, hogy az induló buszok miért az érkezési oldalon várnak ilyenkor üresen, ahelyett, hogy az indulási oldalon az utasok a felszállhatnának rájuk, fagyoskodás helyett.
2018. február 27., 13 óra körül. Tisztában vagyok vele, hogy ez a hideg időjárás korántsem a legdurvább, amit egy ember átélhet. Magyarországon is volt ennél sokkal keményebb tél.
Ennek tudatában azért mégis eltöprengtem egy-két dolgon, miközben a 240-es buszra vártam a Villányi úti végállomásnál, az induló oldalon. Volt időm, kb. 10percet kellett még várni az indulásig.
Nos: milyen logikus, emberbarát indoka van annak, hogy a beérkező busz (240-es) a leszálló oldalon várakozik 10-15 vagy akár 20 percet is. A másik oldalon pedig mi, utasok sóvárogva, dühösen nézzük az üres buszt, reménykedve, hogy a buszban ülő sofőr megszán minket és hamarabb elénk kanyarodik.
Tudom, ő is csak utasítást, szabályzatot követ, ezért inkább a döntéshozótól kérdezném. Ha neki és a kedves családjának naponta többször igénybe kéne venni a BKK járatait, beletörődne-e abba, hogy télen, mínuszokban, hóban, ónos esőben, jeges szélben, nyáron pedig tikkasztó hőségben, árnyék nélkül kell várakoznia az aktuális buszjáratra?
Igaz, ez költői kérdés volt, mert tudjuk, hogy az illetékesek kényelmes, fűtött/légkondis autókkal közlekednek. Utópisztikus gondolat, hogy leszállnak a földre és azok érdekeit képviselik, akiknek köszönhetik hatalmukat.
Amíg ez be nem következik, többedmagammal, idős nénikkel, bácsikkal, iskolás gyerekekkel, babájukat magukhoz szorító kismamákkal dideregve, zsibbadttá fagyott arccal, kézzel, számoljuk a percek múlását és bízunk a buszvezető jóindulatában.
Gondolom, ezeket a sorokat sok buszjárat utasai leírhatták volna.
Már csak néhány hónap és kezdődik a légkondiszezon.
