Közélet

Nem összeférhetetlen Patyi András a Kúria szerint

Nincs azzal gond a legfelsőbb bíróság szerint, hogy Patyi András egyszerre vezet egy egyetemet, választási bizottságot és Államreform Bizottságot is.

Helybenhagyta a Kúria szerdán a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) múlt pénteki határozatát, amiben elutasította a Patyi András, az NVB elnöke tisztségei összeférhetetlenségének megállapítása iránti indítványt. A Kúria azt írta, a választási eljárásról szóló törvény két együttes feltételt szab az összeférhetetlenség megállapításához. Egyrészt definiálja az érintett, „foglalkoztató” szervet, másrészt előírja a meghatározott szervvel a munkajogviszony fennállását.

A Kúria szerint az összeférhetetlenségi szabályok nem értelmezhetőek kiterjesztően. Az összeférhetetlenség fennállásához mindkét feltétel együttes megléte szükséges, az egyik vagy mindkét feltétel fennállásának hiánya kizárja az összeférhetetlenség megállapítását.

A bírósági felülvizsgálati kérelem keretei között a Kúria azt állapította meg, hogy az NVB elnöke által az Államreform Bizottság elnöki tisztének betöltése nem eredményez összeférhetetlenséget.

Nyakó István, az MSZP sajtófőnöke múlt kedden nyújtotta be kifogását, kérve, hogy az NVB állapítsa meg, összeférhetetlen Patyi elnöki tisztsége más posztjaival, így a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektori és az Államreform Bizottság elnöki tisztségével. Az NVB egyhangú döntésével megállapította, hogy Patyi tagsága a testületben nem összeférhetetlen más posztjaival.

Az NVB lényegében azzal indokolta a határozatát, hogy Patyi nincs munkaviszonyban központi államigazgatási vagy egyéb közigazgatási szervvel, mert sem az egyetem, sem az Államreform Bizottság nem minősül annak.

A Kúria a felülvizsgálati kérelemnek kizárólag Patyi megbízatásának az Államreform Bizottság elnökségével való összeférhetetlenségére vonatkozó érveit, az e körben hivatkozott jogsértéseket vizsgálta érdemben. Ennek oka, hogy a bírósági felülvizsgálati kérelemben nem elegendő jogszabálysértésre hivatkozni, meg kell jelölni a jogszabálysértés indokát is.

Bár a felülvizsgálati kérelemben megjelölték a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény bizonyos paragrafusait, a kérelmező a jogszabályi hivatkozásokhoz nem társított a jogszabálysértéshez kapcsolódó érdemi indokolást, így nem állapítható meg, hogy miben áll a jogsértés mibenléte. (MTI)

(Kiemelt kép: MTI Fotó/Balogh Zoltán)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik