A kijevi oktatási minisztérium elfogadja a Velencei Bizottság ajánlását, és beleegyezik, hogy 2023-ig meghosszabbítsa az átmeneti időszakot a tavaly ősszel elfogadott új ukrán oktatási törvény nemzeti kisebbségekre vonatkozó cikkelyében foglaltak bevezetéséig – jelentette ki Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter azon a megbeszélésen, amit Cristian-Leon Turcanuval, Románia kijevi nagykövetével folytatott.
A találkozón Hrinevics azt mondta, a minisztérium ezt nem a jogszabályt ért külföldi reakciók miatt teszi, hanem azért, hogy minden ukrán állampolgárságú gyermek – nemzetiségétől és lakhelyétől függetlenül – magas szinten sajátíthassa el az ukrán nyelvet. Ismételten kiemelte, hogy a jogszabály alkalmazásában messzemenőkig figyelembe veszik a különböző nyelvcsaládokhoz tartozó kisebbségiek sajátos igényeit.
A tavaly szeptember végén hatályba lépett új ukrán törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye több ország, köztük Magyarország és Románia heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály e része – ami a törvény rendelkezése szerint egyébként 2020 szeptemberétől lépne életbe – kimondja, Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Így a kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, az ötödik osztálytól a tantárgyak többségét ukránul oktatnák. Engedélyezi viszont a törvény két vagy több tantárgy oktatását más nyelveken, azaz angolul, illetve bármely európai uniós tagország nyelvén is.
Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottsága tavaly december 8-án tette közzé állásfoglalását az ukrán törvényről. Ebben egyebek mellett azt javasolta Kijevnek, hogy hosszabbítsa meg az átmeneti időszakot a 7. cikkely életbe léptetéséig. Az ukrán oktatási minisztérium már akkor jelezte, hogy egyetért ezzel a javaslattal. (MTI)
