Nukleáris robbanótöltet hordozására is alkalmas, Iszkander-M típusú rakétákat telepített Oroszország a kalinyingrádi exklávéjába – jelentette ki Vlagyimir Samanov, az orosz parlament alsóháza védelmi bizottságának elnöke.
Samanov nem árulta el, hogy hány rakéta és milyen időre szóló telepítéséről van szó. Moszkva korábban 2016-ban is küldött ilyen eszközöket az egyaránt NATO-tag Lengyelország és Litvánia közé beékelődő orosz területre, de csak egy hadgyakorlat alkalmából.
Dalia Grybauskaite litván elnök hétfőn Vilniusban újságíróknak azt állította, hogy a telepítést ezúttal végleges. Arról, hogy Kalinyingrád megyében kiépült a rakéták állomásoztatásának infrastruktúrája, a múlt héten tett bejelentést Anatoli Gorogyeckij, a 152. orosz rakétadandár parancsnoka.
Samanov a rakétatelepítést a NATO katonai infrastruktúrájának az orosz határok közelében történt megerősítésével indokolta, rámutatva, hogy ezek az objektumok automatikusan felkerülnek a megsemmisítendő célpontok listájára. Kalinyingrád megyébe az orosz katonai vezetés emellett Sz-400-as légvédelmi rakétarendszereket, valamint Bal és Basztyion típusú partvédelmi rakétákat telepített.
Az Iszkanderek kalinyingrádi állomásoztatásnak lehetőségét először 2008-ban vetette fel Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök, az amerikai rakétavédelmi rendszer tervezett lengyelországi telepítésére hivatkozva. Az eredetileg tervezett GBI rakéták helyett azonban az Egyesült Államok a sokkal hatékonyabb, hadihajókon rendszeresített SM-3-as rakétákkal felszerelt Aegis rendszereket telepítette lengyel földre. Moszkva azt állítja, hogy a kilövőállások manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ilyen módon pedig agresszív célokra is felhasználhatók.
Az Iszkanderek hatótávolsága 500 kilométerig terjed. A rakéta hagyományos és nukleáris robbanótöltet célba juttatására egyaránt alkalmas. (MTI, illusztráció: Europress / AFP / Alekszander Nyemenov)
