A 168 Órának adott interjú elején Kéri László hosszan visszaidézi, milyen volt a 19 éves, elsőéves egyetemista Orbán Viktor, akivel még tudott vitázni, akinek a stílusát fiatal oktatóként még ő is jól viselte. Hullámzó, konfliktusos volt a viszonyuk. A politológus védi a Fidesz székházügyét, szerinte a párt politizált legszakszerűbben első négy évében. Utána jött az irányváltás.
Akkoriban Kövér László volt a stratéga, Viktor inkább a végrehajtó, aki hajlamos volt hallgatni bárkire, akár Stumpf Istvánra, Fellegi Tamásra és másokra. 1998-ig tartott ez az időszaka.
A politológus úgy látja, Orbán Viktor fiatalon ráérzett, hogy a magyaroknak kell
a hepciáskodó, önérzetes magyar hős, aki utólag mindig sikernek mutatja a történelmet.
Giccs, demagógia
Sikere titka, hogy állandóan azt mondja, sikeresek vagyunk. Az emberek tudatlansága miatt, bármit mondhat, elhiszik neki. Inkább őt hallgatják, mint az ellenzéket, amely mindig csak a gondokról beszél. Mivel a magyarok többsége nem beszél nyelveket, könnyen elhitetheti, hogy a külvilág újra ellenünk fenekedik.
Orbán szereti a Ludas Matyi-mitológiát: háromszor verjük vissza az IMF-et vagy Brüsszelt. Mindig is játszotta a faluról jött hetyke, sikerekre vágyó, a magyar mitológiában mélyen gyökerező figurát.
Ez bejön az embereknek, mert érthető. Nagy értelmiségi tévedés a giccs kigúnyolása, mert a magyar nép a giccseken nőtt fel. Orbán viszont ráérzett a giccs erejére, amely képes összetartani azt a két-két és fél millió embert, ami éppen elég a győzelemhez.
Orbán rájött arra is, hogy Magyarországnak nincs szüksége minőségi médiára, csak népmesékre, amit a bulvár jól kiszolgál.
A kádárizmustól a G-napig
Orbán visszatért a kádárista káderpolitikához, amikor egymással harcoltatja embereit, és csak egyszer hibázott, amikor későn vette észre, hogy Simicska Lajos gazdasági hatalmával már az ő politikai hatalmat is megszerezheti.
Mesebeszéd, hogy a két figura közötti harc a G-nappal kezdődött. Orbán rájött, hogy a gazdaságban is versenyeztetni kell az embereit, nem szabad, hogy egy is közülük egyeduralkodóvá váljon.
Kéri László nem tartja Orbán párton belüli ellenzékének Lázár Jánost, a kormányfő teljesen tudatosan osztja meg embereit, a fontos dolgokat külön-külön beszéli meg velük, és nem mindent mond el nekik, így a kép csak neki áll össze teljesen.
Amikor régen fociztak, figyelte a játékát. Sokat elárult Orbán karakteréről, hogy a hibáin azonnal túllép, úgy tesz, mintha semmi sem történt volna.
A korszellem lett fideszes
A legnagyobb baj, hogy az arrogancia, a cinizmus hétköznapi lett, maga a korszellem kezd fideszessé válni, mert a minta, ami föntről jön azt mutatja:
erőből mindent szabad, még lopni is. Van Magyarországon családtagokkal együtt ötvenezer ember, akik életmódjukkal azt sugallják, nincs közük a proli tízmillióhoz. (…) A Fidesz politikájának egyik legkártékonyabb „vívmánya”, hogy megtanította mindenkinek: ha lojális, akkor joga van teljesítmény nélkül érvényesülni. Nagy lesz a morális ára ennek a nyolc vagy még ki tudja, hány évnek.
A rendszernek több gyenge pontja is van: korrupció, egészségügy, oktatás, kiszolgáltatottság, jogbizonytalanság. Az ellenzék viszont még mindig nem tanulta meg, hogy a rendszert egy ponton, a leggyöngébbiken kell támadni, hogy összedőljön.
A legrosszabb Fidesz-korszak jöhet
Kéri László nem lát olyan embert, pártot, aki jelenleg le tudná bontani az Orbán-rendszert. Mivel már lenyúltak mindent, a következő négy évben csak a lakosságot tudják fosztogatni. Ilyen volt a magánnyugdíjpénztárak államosítása, de nemzetközi gazdasági válságra hivatkozva zároltatni lehet számlákat, és másfél éve él a szabály, amely szerint
állambiztonsági érdekből bármilyen magánlakást igénybe lehet venni.
Jogilag – miképp Rákosiék kinézték a gazdagok villáit – ők is kirakhatják a tulajdonosokat, hiszen azt gondolhatják, eddig is mindent le tudtak tuszkolni a nép torkán. A legrosszabb Fidesz-korszak jöhet.
