Közélet

„Majd Mészáros megveszi. Az összes Balaton-part az övé”

A remény is haldoklik a csöppnyi Sávolyon, amit magára hagytak egy elkezdett, de sohase befejezett motorpályával. A somogyi község nyakán maradt egy méregdrága szennyvízdíjat hozó tisztítómű, a pálya utáni fellendülésben bízva egy rakat hitel és az illegális szemét halmai. Mészáros mellett már Soros Györgynek is örülnének, ha befejezné a Balatonringet.
Korábban a témában:

Lapos az autó, nem is összkerekes, amivel lehajtottunk a kongó 7-es főútról, be a susnyába. Olyan murvás út ez, amin látszik, ezer éve nem foglalkoztak vele, havi egy-két kocsi ha végiggurul rajta. A kavicsrétegen magát átgyötrő gyom magasan a lökhárító fölé tornyosul, úgy karcolja az alvázat, mint amikor a tanár végighúzza a körmét a táblán. Aztán egyszer csak tágasabb murvás mezőn találjuk magunkat:

ez a híres, soha el nem készült sávolyi MotoGP-pálya, az elmúltnyolcév szocialista kormányainak egyik bedőlt lázálma, ami még a világűrből is látszik.

Sedesa

A Sedesa a szocialista magyar kormányok idején látványosan nagyot ment Magyarországon. A kormányzati negyed lefújt projektjét is ők csinálták volna, de a balatoni régióban is grandiózus terveik voltak golfpályával, szórakoztatóközponttal, lóversenypályával, na meg a Balatonringgel (ami először szintén golfpályának és termálfalunak indult). A Sedesa tulajának jó kapcsolatai voltak a MotoGP-vel, ezért is találták ki az ötletet.

A 4,2 kilométeresre tervezett pályát, ahol a magyar álmok szerint a világbajnok Talmácsi Gábor versenyzett volna, a Sedesa-csoport akarta felépíteni 80 millió euróból, amihez 20 milliárd forint állami támogatást és 15,3 milliárd forint államilag garantált hitelt kaptak volna. 800 munkahelyet is ígértek az aprófalvas térségnek.

Már az is homályos volt, ahogy a telket megszerezték: 2007 nyarán zsebszerződésekkel sikerült ez, a Sedesa által felvásárolt Sávolyi Termálcentrum Kft. ügyvezetője, Kiss Béla és fia nevén, mivel külföldiek és jogi személyek ekkoriban nem vehettek termőföldet. Két céget hoztak még létre: a Sedesa közvetett tulajdonában álló Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.-t az építésre, valamint a cég és a Magyar Turizmus Rt. közös vállalatát, az üzemeltetésért felelős Balatonring Vagyonkezelő Zrt.-t.

2008 őszén le is tették a Balatonring alapkövét, még a későbbi kormányfő, Bajnai Gordon és a kételkedő önkormányzati miniszter, Gyenesei István is jelen volt. Már 2009-re futamot akartak, el is kezdtek nyomban építkezni, azonban előbb a MotoGP vette ki a futamot a versenynaptárból, majd a hitelt 2010-ben visszavonta a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A Sedesa eleve nehezen állapodott meg az MFB-vel, végül az állami kezesség mentette (volna) meg, mivel a kormány tíz évre szóló versenyrendezési megállapodás-tervezetet írt alá a versenyszervezőkkel, 25 évre 15,4 milliárd forint erejéig kezességet vállalt. A vége az lett, hogy lassacskán a magyar kormány finanszírozta inkább a projektet és vállalta a nagyobb kockázatot.

A hitel megtagadásának oka volt, hogy a Sedesa korrupciós botrányba keveredett Spanyolországban, valamint a pénzügyminisztérium gazdaságtalannak és kockázatosnak minősítette a támogatást. Ekkorra már a projekt mögötti egyik spanyol bank is kivonult a gazdasági válság miatt, így kiemelt beruházás ide vagy oda, az egész lassan bedőlt.

Quadosok és nyírfavesszők

Mi tehát álldogáltunk a murvás, vaskos nyírfakezdeményekkel megszórt sávolyi mezőn, átkelve az illegális szemét kis halmain (egy tévészerelő is idejárhat kidobni a használhatatlan képcsöveket). Szemerkélő havasesőben atomháború utáni a táj, csak a quadosok nyomai emlékeztetnek arra, hogy valakik arra használják a placcot, amire meg lett volna építve: versenypályának. Kurta gyorsulgatás után lőttünk pár fotót és készítettünk egy világvégevideót, majd továbbálltunk a faluba.

Meg akartuk tudni, mi lesz most, és a kocsmában rögtön megkaptuk: „A remény hal meg utoljára.” Hogy miért? Mert a 600 hektáros ingatlanról (amiből 500 hektár Sávoly területe) a Világgazdaság írt még év elején, miszerint van rá esély, hogy befektetőre találjon a pálya. A bedőlt projekt cége és a telek tulaja a Sávolyi Motorcentrum Fejlesztő Kft., amit 2015-ben megszűntnek nyilvánított a bíróság, a kényszertörléséről is rendelkezett. Idén januárban azonban kényszertörlés helyett felszámolásba fordult az eljárás. A bíróság szerint ugyanis a cég vagyonából kárpótolni lehet azokat, akik követeléseket jelentettek be:

  • NAV: 168 millió forint,
  • Grupo Milton Management Zrt. felszámolója: 1,1 milliárd forint,
  • marcali jegyző: 307 millió forint,
  • Sávolyi Termálcentrum Kft.: 9,7 millió euró.

Az eddig elkészült infrastruktúra impozáns: kész a pálya alapja a földmunkákkal, távolsági gázvezetéket helyeztek át, befejezték Sávoly és a pálya csatornázását. Becslések szerint 30 millió eurót (9,36 milliárd forintot) fektettek a bedőlt projektbe a spanyolok. A pályát amúgy 2012-ben kétszer is megpróbálták eladni árverésen 1,5 milliárd forintért, de senki sem vette meg. Azóta maximum a krosszmotorosok tudják azt használni, brahiból.

Sávoly Község 90/2010. (VIII. 18.) számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti terve és 183/2015. (XI. 26.) számú határozattal jóváhagyott Településszerkezeti tervmódosítása egységes szerkezetben. Részlet. A pálya a szürke területen épült volna fel. Forrás: Sávoly.hu

A sávolyiak, akikkel szóba elegyedtünk, egységesek voltak: ellenzéke a faluban nincs a pályának, mindenki támogatja, de a remény évről évre gyengül. Megerősítik a tapasztalatunkat (amit már egy 2015-ös Magyar Nemzet-riport is igazolt), hogy sokan idehordják a szemetet, amit állítólag tavaszonként elhordat az önkormányzat, de a helyiek szerint ez három éve nem történt meg. Több helybéli is dolgozott a pályaépítésen, az egyikük közölte is büszkén, az alapkőletételnél is jelen volt.

Aztán elmondtuk neki, hogy az alapkövet már rég ellopták, most csak egy betonplacc éktelenkedik a bozótos közepén, az alapkőnek helyt adó lyuk csapadékvízzel van tele.

„Minden meghiúsult itt” – legyintett az egyik falusi, amikor szóba került, hogy termálkutat is fúrtak, ami a mai napig ott áll egymagában, elfojtva, a 7-es út mentén. Termálfürdő tehát nem lett végül belőle. Egyes pletykák szerint azért, mert a rétegek között kapcsolat van a zalakarosi vízzel, ott csökkenne a nyomás, ha itt is elkezdenék kinyerni az ásványi sókban gazdag vizet, amit természetesen próbaolajfúrások során találtak anno. Pedig golfpályát és szállodát is terveztek ide.

A polgármester akarta a helyiek szerint a legjobban, hogy a motorprojekt megvalósuljon, de ez nem jött össze. Kerestük is Bobek József faluvezetőt, aki nem kívánt nyilatkozni a 24.hu-nak, ellenben ajánlotta a Marcali Portálnak 2015-ben adott interjúját, ami itt olvasható. Ebben indulatosan beszélt azokról az okokról, amik miatt szerinte nem térülhetett meg a projekt, miközben a 4-es metróra százmilliárdok mentek el. Pletykák persze a mai napig keringenek, az egyik kedvencünk egy falubelitől a Hungaroring akkori elnökéről szólt:

Azt hallottam, hogy benne volt a Palik Laci is, ellenezte, hogy itt Sávolyon GP-pálya épüljön.

Sávoly, 2013. július 21.
Légi felvétel az üresen álló sávolyi MotoGp pályáról 2013. július 21-én.
MTI Fotó: Varga György
Fotó: MTI/Varga György

A pálya mindenesetre nem épült meg. Akkor érezték a helyiek, hogy baj van, amikor a 80-100 célgép levonult a terepről, otthagytak csapot-papot. A projekt amúgy addig élt, amíg a volt szocialista képviselő és a Balaton Fejelsztési Tanács volt elnöke, Suchmann Tamás nyomta hátulról. Amikor kiállt mögüle, le is hanyatlott a GP-pálya csillaga. Mindenesetre volt még egy hozadéka a MotoGP-őrületnek:

sok külföldi is megvette itt a házat, építkezett, aztán félkészen itthagyta.

Akadt, aki maradt, ők itt felveszik a nyugati nyugdíjukat, abból élnek. Barátságosak, bár van, aki nyelvi korlátok miatt nem nagyon beszél a helyiekkel. „Jóindulatú emberek, kézzel-lábbal köszönnek” – mondják az őslakosok. A motorpálya ügyében mondjuk nem nyilvánítottak véleményt, a közmeghallgatásokra se mentek el. Megéri külföldiként itt lakni, 10-20 kilométer innen Zalakaros, Hévíz, Keszthely, a Balaton, az M7-es, a sármelléki reptér. Emiatt van már orosz, osztrák, német, holland, svájci betelepülő is.

Képviselői remény

A fideszes Móring József Attila, a térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta a 24.hu-nak, nagy lökést adna az egész térségnek, ha megvalósulna a pálya. Anno az volt a gond, hogy nem gondolták át, lesz-e elég forrás a megépítésére. Most az a remény, hogy érkezik egy magánbefektető, aki talán majd lát esélyt a befejezésre. Ő ilyenről nem tud, a sávolyi önkormányzathoz szoktak fordulni első körben, aztán ha olyan érdeklődő van, a polgármester tájékoztatja Móringot is.

A helyzet most nem vidám Sávolyon, eljárnak dolgozni Marcaliba, sok fiatal kinn van külföldön, a falu kiöregedett. Helyben csak egy tízfős, osztrák tulajdonú mezőgadasági cég van. Kevés a gyerek is, pedig az egyik itteni szerint „ha mindenki aktivizálja magát, még futballcsapat is lesz”. Addig is a fiatalok Balatonszentgyörgyre meg Balatonberénybe járnak focizni.

A pálya pedig tovább pusztul, bár néha egy-két quados vagy motoros végigbőg rajta. A baj az, hogy egy sávolyi szerint magas aranykorona értékű, jó termőföld volt a pálya helyén, de ott már nem fognak többé szántani. A termőföldet elvitték, köveket és geotextilt terítettek le, mára meg kinőttek kis nyárfaerdők, alkalmatlan az egész a földművelésre. Elméletek, tippek, találgatások, ökörködések elhangzottak arról, mit hozhat a jövő:

Pletyka szinten hallani, hogy Mészáros úr megvette vagy meg fogja venni. (…) Majd a felcsúti polgármester… Mészáros megveszi. Az összes Balaton-part az övé. (…) Soros Györgynek szólunk, hogy jöjjön, hozza a pénzt!

Kovács Sándor, a pálya sorsát szívén viselő helyi szerint a mondás most az, hogy mindegy, hogy ki, de valaki inkább jöjjön, csak készüljön már el a pálya. Sokan vettek fel hitelt a faluban, felújították a garázst, átépítették a házat a leendő versenyek miatt. Lett volna kocsma is, de bezárt hamar, ám ha fellendülés lenne, a tulaj kinyitna. A Sedesa megépített ráadásul a falu végén egy szennyvíztisztító telepet, de az nincs kihasználva. Ezért nagyon drága a szennyvízdíj, kéthavonta húszezer forint feletti összeget kell fizetni. Most jött az éves elszámolás, 30 ezer forint feletti összeget kellett egyes lakóknak kifizetniük pluszban. Hamarosan pár környező községet is rácsatolhatnak a rendszerre, ez talán lejjebb viheti a díjat.

Fotó: 24.hu/Berecz Valter

Feltettük kérdéseinket a felszámoló Cég-Controll Kft.-nek és Börcsök Sándornak is, azokra végül azt a választ kaptuk, hogy az eljárás még tart, az ingatlan még a cégé, az igényeket ezért nem tudták kielégíteni: „A felszámolási eljárás keretein belül ez idáig eredményes értékesítésről nem tudunk beszámolni. Az ingatlan jelenleg is az adós tulajdonát képezi. Tájékoztatjuk továbbá, hogy az ingatlan értékesítését követően lesz módja a felszámolónak a hitelezői igények kielégítésének megkezdésére.”

A remény tehát haldoklik, a falubeliek elkeseredettek, ahogy Kovács Sándor is, aki egy mondatban összefoglalta a közhangulatot:

Ez nagy szégyen, hogy itthagyták ezt a területet ilyen állapotban, és semmit sem lehet vele kezdeni.

Van másik!

Érdekesség, hogy létezik egy másik nagy pályaépítkezés is a Balatonnál, a tó másik végén. Balatonfőkajáron építik évek óta magántőkéből a Balaton Park Circuit nevű gyorsasági pályát, közvetlenül az M7-es sztráda mellett. Jó ideje látható is a pálya reptéri irányítótoronyra emlékeztető főépülete, ám hiába írtak róla egy harsány PR-szerű cikkben, hogy tíz évvel az első tervek után 2015-ben elkészül, még mindig nem adták át. A P1Race-en megjelent írás szerint 8,2 milliárd forintból épül a 4,2 kilométeres pálya, ami 500 új munkahelyet teremt majd. Idénre hatalmas, 26 ezer négyzetméteres szórakoztatóközpontot is terveztek, de ennek sincs még sok nyoma. Mindenesetre az F1-et is kipróbáló izraeli Chanoch Nissanyt említették húzónévként, a projekt mögött pedig a Hungarian Motorsport Kft. áll.

vissza a címlapra

Kommentek

Puidoux, 2018. szeptember 25.
Saszla szőlőt szüretelnek a lavaux-i szőlőültetvényeken a nyugat-svájci Puidoux-ban 2018. szeptember 20-án. A Genfi-tó északi partja mentén 898 hektáron elterülő, lavaux-i teraszos művelésű szőlőskertek 2007-ben kerültek fel az UNESCO kulturális világörökségének jegyzékére. Az itt termő legismertebb szőlőfajta a saszla. A borvidéket a „három nap” régiójának is hívják, mivel a szőlőtermesztéshez szükséges napfény és meleg három helyről érkezik, az égből, a tó felszínéről és a teraszokat tartó kőfalakból. (MTI/EPA/Valentin Flauraud)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.