Andrej Babis új cseh kormányfő elutasítja a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásának állandó mechanizmusát az Európai Unió tagállamai között, ahogy azt az európai menedékrendszer (dublini szabályozás) megreformálására kidolgozott javaslat tartalmazza.
A cseh képviselőház európai ügyekkel foglalkozó bizottságának szerdai ülésén Prágában Andrej Babis felhívta Brüsszel figyelmét arra a veszélyre, hogy az ügy új feszültséget teremthet az Európai Unióban, s ennek következtében esetleg további országok válhatnának ki a szervezetből.
Az Európai Parlament javaslata (a dublini szabályozás módosítására) elfogadhatatlan, mi nem értünk egyet vele. Kitartunk amellett, hogy a kvóták ne legyenek a javaslatban,
jelentette ki Babis a cseh parlamenti bizottságban. Ugyanakkor – jegyezte meg – a dublini szabályozás reformjára irányuló javaslat néhány eleme pozitívnak minősíthető. Példaként a menedékkérelmek gyorsabb elbírálását hozta, ami hatékonyabbá tehetné a be nem fogadott migránsok visszaküldését származási országukba. A parlamenti bizottság javasolta a cseh kormányfőnek: követelje, hogy minden változtatásról csak konszenzuális alapon születhessen döntés.
Az Európai Bizottság kvótaügyben Csehország, Magyarország és Lengyelország ellen indított eljárásával kapcsolatosan Babis közölte: levelet ír Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben részletesen megindokolja Prága álláspontját, és személyes találkozót is kér Junckertől. Erre várhatóan a jövő évben kerülhet csak sor.
Eljárásomat egyeztetni kívánom Lengyelországgal és Magyarországgal, amelyeket szintén érint a kvótaper.
A bizottsági ülésen Babis azt is kijelentette, hogy ellenzi a közös európai hadsereg felállítását: „A tagállamok hadseregeinek anélkül kellene elmélyíteniük együttműködésüket, hogy integrálódjanak”.
Berlin nem osztja Tusk kvótaügyi véleményét
A német kormány nem osztja az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azon véleményét, hogy a menekültek európai uniós tagországok közötti elosztását szolgáló kvótarendszer nem érte el a célját, és a jövőben a tagállamok teljes egyetértésével kell dönteni az ügyben – mondta szerdán Berlinben egy német kormányzati forrás.
Hangsúlyozta, hogy a migráció EU-n belüli kezelésére olyan rendszert kell kiépíteni, amely valamennyi tagállamnak megfelel, de a jogszabályok lehetőséget adnak arra is, hogy ne konszenzussal, hanem minősített többséggel döntsenek. A szolidaritás alapvető fontosságú, mert összeurópai feladatról van szó, amelynek megoldásában minden tagállamnak részt kell vennie.
Azonban ennek a szolidaritásnak „különböző formái” létezhetnek – mondta a forrás.
Azt azonban nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy Emmanuel Macron francia államfő és Paolo Gentiloni olasz kormányfő után Angela Merkel német kancellár is tárgyalhat külön a visegrádi négyekkel (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcs keretében. Azonban hangsúlyozta: a migráció ügyében nem a „V4-ek a világ többi része ellen” felállás érvényesül, hanem más tényezőknek is van szerepük.
Mint mondta, a német kormány bízik abban, hogy az EU-s menekültügyi rendszer reformja jelentősen előrehalad a kijelölt határidőig, 2018 júniusáig. Az EU-ra jellemző, hogy a határidők előtti utolsó szakaszban sikerül kidolgozni a megállapodást, és ezt a menekültügyi rendszerrel kapcsolatban megkönnyítheti, hogy az Európai Bizottság már módosította eredeti javaslatát, és az EU külső határaira nehezedő migrációs nyomás is nagymértékben enyhült az első változat elkészítése, 2015 óta.
Megkönnyítheti a megállapodást az is, hogy az új EU-s határ- és partvédelmi szervezet felépítésével javult a külső határ ellenőrzése, a migráció kezelésének külső, EU-n kívüli vonatkozásaiban pedig a tagállamok messzemenően egyetértenek. Így egyre inkább elfogadottá válik a német megközelítés, amely szerint az EU körüli térség országaival folytatott „migrációs partnerségre” kell építeni.
(MTI)
Kiemelt kép: Europress/AFP PHOTO/Michal CIZEK
