Közel tíz közös év után végleg elválnak egymástól Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és a Jobbik útjai. Jobbikos forrásokból úgy tudjuk, hogy a 2019-es európai parlamenti választáson
Több jobbikos szerint legalábbis ennek a következménye az a Magyar Időknek adott október végi interjú, amelyben Morvai az Orbán-kormányt, elsősorban annak bevándorláspolitikáját dicsérte. A kormánypárti napilap a Morvai-interjú mellett Bayer Zsolt publicisztikáját közölte, amelyben a Fidesz-hű közíró azt írta: „Morvai Krisztina hazatért.”
Amit többen úgy értelmeztek, hogy a Fideszhez haza, azaz valamiféle együttműködést feltételeztek Morvai és a kormánypárt között. Ezt Morvai Krisztina később cáfolta, azt nyilatkozta, „árulás lenne”, ha például államtitkári posztot vállalna egy Fidesz-kormányban. Igaz, a Heti Válasznak azt is hozzátette: egy alkotmánybírói felkérést nem utasítana el.
A hetilapos interjúban Morvai, aki 2014-ben a Jobbik EP-listavezetője volt, azt is mondta, nem tudja, hogy a Jobbikra szavaz-e jövőre, és megemlítette, hogy három éve nincs kapcsolata a párt vezetésével, amelynek irányváltása elbizonytalanította.
ahogy egyikük fogalmazott: „egyértelműen és direkten”. Akikkel beszéltünk, és hajlandók voltak megszólalni a témáról, mind azt mondták, hogy a Jobbiknak kellemetlen interjúk ennek a jelei.
MTI Fotó: Kallos Bea
Egy jobbikos olyan pletykát is hallott Brüsszelből, hogy Morvai tapogatózott a Fidesznél, támogatnák-e a 2019-ben esedékes EP-választáson. Ez azonban inkább a megalapozatlan pletyka kategóriába tartozik, amit több fideszes is cáfolt. Morvai Krisztinát erről is kérdeztük levélben, de azt a választ kaptuk sajtófőnökétől, hogy a képviselő nagyon elfoglalt, ezért nem tudnak válaszolni, de pénteken sajtóközleménnyel jelentkeznek.
Fideszesek lapunknak azt mondták, nem tudnák elképzelni, hogy Morvai rákerüljön a Fidesz EP-listájára. Így viszont az Európai Parlametben a második ötéves ciklusát töltő Morvainak véget érhet a politikai karrierje.
A szakításhoz vezető út és az okok szépen kirajzolják a Jobbik politikai útját az alakulástól napjainkig.
Barrikádokról Brüsszelbe
Gumibotcsinálta politikus vagyok
– viccelődött félig-meddig nemrég Morvai Krisztina a Budai Polgári Casino rendezvényén. Egy számára és egész politikai közössége számára traumatikus élményre utalt: 2006 október 23-ára.
Az őszödi beszéd kiszivárgása utáni utcai összecsapásokat és a rendőrség brutális fellépését Morvai testközelből élte át: egy pesti kapualjba húzódott be órákra a gyerekeivel, köztük akkor hétéves lányával a lovasrohammal, könnygázzal és gumilövedékekkel támadó rendőrök elől. Morvai másnap döbbenten szembesült azzal, hogy a média egészen máshogy tálalja az eseményeket, mint ahogy ő azokat átélte, és úgy érezte, tennie kell valamit, ami hamar politikai szereplővé tette.
Míg Budaházy György és a magukat Kossuth térieknek nevező radikálisok az utcán igyekeztek kiharcolni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök távozását, addig az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékén docensként dolgozó Morvai jogászként aktivizálódott: megszervezte a Civil Jogász Bizottságot, amelynek egyik vezetője lett.
MTI Fotó: Mohai Balázs
Morvai korábban büntetőjogászként elsősorban a családon belüli erőszakkal és a szexuális kizsákmányolással – emberkereskedelemmel, prostitúcióval – foglalkozott, a női jogok védelmezőjeként volt ismert.
Noha az október 23-i rendőri atrocitások egy Fidesz-rendezvény után kezdődtek, Morvait nem a Fidesz, hanem a formálódó radikális közeghez közelebb álló, viszonylag új (a 2006-os választáson még a MIÉP-pel közösen induló) párt, a Jobbik nézte ki magának. De nem rögtön, csak két év múlva vették fel a kapcsolatot az akkor már országosan ismert Morvaival – akkor, amikor a Jobbik támogatottsága épphogy megindult fölfelé, a mérhető szintre.
Vona Gábor 2008-ban hívta fel Morvai Krisztinát, személyes találkozót kért tőle, majd az alig harmincéves pártvezér addig győzködte a jogászt, amíg elfogadta a felkérést: vezesse a Jobbik EP-listáját. Az esélytelen nyugalmával bólinthatott, hiszen egy akkor 2-3 százalékra mért euroszkeptikus párt színeiben kellett volna mandátumot nyernie. A Jobbik, amelynek ismertségét a szélsőjobboldali veszélyre figyelmeztető kormánypárti nyilatkozatok és az SZDSZ plakátkampánya csak növelte, meglepetésre 14,77 százalékot szerzett és három képviselőt küldhetett Brüsszelbe: Morvai mellett Balczó Zoltánt és Szegedi Csanádot.
Ezek voltak azok az idők, amikor a vezető jobbikosok még cigánybűnözésről harsogtak, és masírozott a Magyar Gárda, Novák Előd EU-zászlót égetett, Vona pedig azt üzenete az Európai Bizottság akkori elnökének, José Manuel Barrosónak, hogy „megtekerik az orrát, és karikás ostorral fogják kizavarni”, ha Magyarországra jön. Morvai Krisztina radikalizmusa, EU-ellenessége és olykori antiszemita (bár ő alighanem azt mondaná, hogy Izrael-ellenes) megszólalásai egyáltalán nem lógtak ki a sorból. A Heti Válasznak egyébként a már idézett interjúban azt mondta: ma már nem „metélt farkincázna”, mint tette hét éve, időközben ugyanis bölcsebb lett.
Ma már nem divat a zászlóégetés
Azóta kétségtelenül nagyot fordult a „néppártosodó” Jobbikkal a világ. A fenti névsorból csak Vona Gábor maradt a helyén, bár mondhatni, hogy maradtak még szalonképtelen politikusok Toroczkai László ásotthalmi polgármestertől a holokauszt-emlékműt meggyalázó Kulcsár Gergely országgyűlési képviselőn át a volt skinhead Sneider Tamásig, de az biztos, hogy a durva megnyilatkozások ellen küzd Vona és köre. Kemény lépésektől sem riadtak vissza, emlékezzünk csak Novák Előd kirúgására.
2014-ben, amikor másodszor is Morvai vezette a Jobbik EP-listáját, állítólag már feszült volt a kapcsolata a pártvezetéssel. Azt is mondogatták, azért küldik megint Brüsszelbe, mert nem szeretnék, ha beleszólna a Jobbik irányításába. Morvai később azt mondta – amikor a kémkedéssel gyanúsított Kovács Bélán vitatkozott össze a Jobbikkal –, hogy Vona Gábor felkérésére ül az EP-ben, de függetlenként. A Jobbik listájának vezetését csak úgy vállalta el, hogy írásban megállapodtak a párt elnökségével, hogy a „párthűség kötelezettsége nélkül” végzi majd munkáját, semmiféle pártutasítást nem fogad el.
Most pedig azt nyilatkozta, hogy három éve, azaz 2014 óta nem is beszélt Vona Gáborral. Vagyis bár a távolodás most vált a közvélemény számára is láthatóvá, a viszony nem most üresedett ki, hanem akkor, amikor a Jobbikban kitalálták a néppártosodást, a 2018-as választás stratégiáját. Ebben már nem számítottak Morvaira, aki a radikális múlt kicsit titkolni akart emlékeként velük maradt.
A Jobbik EU-ellenes pártból olyanná alakult, amelyik nem akar kilépni az EU-ból, hanem megreformálná azt. Politikailag ez racionális lépés, mert minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a magyar választók EU-pártiak.
Morvai ugyanazt mondja egyébként, mint a Jobbik 2014-es választási programja: nemzetek Európája az Egyesült Európai Államok, azaz a szoros integráció helyett, szuverén államok együttműködéseként. Csakhogy Morvai a karcos stílusával és harcias, a brüsszeli világtól nagyon elütő parlamenti felszólalásaival olyan imázst szerzett magának, ami már nem kívánatos a Jobbikban.
Másrészt a Jobbik a bérunióval kampányol 2018-ra: egy uniós szintű közpolitikát akarnak kikényszeríteni, azt, hogy egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az EU állampolgárai. Ehhez egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteni a tagállamokban, és ha ez sikerül, akkor az Európai Bizottság, majd az Európai Parlament is napirendre tűzi a kérdést.
Morvai Krisztina hiába hivatkozik arra, hogy évek óta küzd a magyar emberekért (elsősorban a kisgazdákért, a multik és gyárak kizsákmányolta munkásokért és a nők jogaiért szólalt fel), az EU felé forduló Jobbikban ez már kevés. A párt legújabb óriásplakátjain Morvait egy másik jogásznőre, a devizahiteles ügyekben járatos Varga-Damm Andreára cserélték. Aki egy másik változást is megtestesít: a veszprémi Jobbik-jelöltet már tavasszal Simicska Lajos társaságában fotózták le a helyi kézilabdacsapat mérkőzésén.
MTI Fotó: Nagy Lajos
Most úgy néz ki, másfél év múlva Morvai Krisztina folytathatja teljes állásban a tanítást. Két éve már egyébként is újra tanít fizetés nélkül (büntetőjogi szemináriumot vezet), mert elmondása szerint nagyon hiányzott neki az egyetem.
Kiemelt kép: MTI/Máthé Zoltán
