Hétfőn elindult az első két exportvonat Kínába, a szerelvények egyike Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon át visz árut a távol-keleti államba, a másik vonat konténereit a görögországi Pireusz kikötőjéből hajón szállítják tovább.
A vonatok indítása alkalmából Mosóczi László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedésért felelős helyettes államtitkára fölhívta a figyelmet Magyarország tranzitszerepére, ennek előnyeit – mint fogalmazott – a közlekedési hálózat és a logisztikai infrastruktúra fejlesztésével lehet kiaknázni. A kedvező földrajzi fekvés az Európa és a Távol-kelet közötti hatalmas áruforgalom szempontjából is előnyös adottság.
Mosóczi László kiemelte, hogy az áruk gyors, olcsó és nagy tömegű szállítása a magyar vállalatok versenyképességét erősíti, a további bővülés érdekében pedig a logisztikai szolgáltatások fejlesztését szorgalmazta. A szállítás és raktározás részesedése a munkahelyteremtésben az egészségügyével vagy az építőiparéval azonos, a magyar GDP-hez pedig 2 ezer milliárd forinttal járulnak hozzá évente, ezzel az összes ágazat közül az ötödik legjelentősebb teljesítményt érik el.
Felidézte, hogy a Kínába irányuló magyar kivitel tavaly csaknem 2,25 milliárd dollárral rekordot döntött, az élelmiszerexport pedig több mint másfélszeresére nőtt 2015-höz képest. Az első nyolc hónap adatai szerint újabb – több területen ismét kétszámjegyű – bővülés következhet – közölte. A helyettes államtitkár szerint a keleti nyitás sikerét mutatja az is, hogy a tavalyi adatok alapján a Kínai Népköztársaság Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az Európán kívüli országok között pedig az első helyen áll.
A rendezvényen Hunan tartomány kereskedelmi hivatalának főigazgatója, Csen Hsziang-csün fontos lépésnek nevezte a vonatok indítását a Selyemút által érintett országok hatékony összekötése, a gazdasági kapcsolatok fejlődése szempontjából, a fordított irányú fuvarozás megkezdése – mint mondta – a kínai tartomány és Magyarország kapcsolatait is erősíti.
Erik Regter, a Rail Cargo Austria igazgatósági tagja kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése érdekében nemzetközi összefogást és új utak építését, valamint a vasúti szolgáltatások színvonalának javítását sürgette. Közölte, hogy több kínai vasúttársasággal az elmúlt hetekben is tárgyaltak a menetidő lerövidítésének lehetőségeiről. Erik Regter történelmi pillanatnak nevezte, hogy Budapestről egyszerre indult el a tengeri és a szárazföldi áruszállítás Kínába.
(MTI)
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
