Czibere Károly elmondása szerint ennek a hivatásnak a lényege „visszaadni a reményt és visszaadni az esélyt”. Annak pedig, hogy erre a területre forrásokat juttassanak, nem a gazdasági növekedés az alapja, hanem éppen az itt nyújtott szolgáltatás teszi lehetővé a további GDP-emelkedést, hiszen az itt dolgozók elkötelezett és minőségi tevékenysége teszi lehetővé, hogy mind többen térjenek vissza családtagjuk gondozása helyett a munkaerőpiacra – tette hozzá.
Ma Magyarországon a szociális ágazatban dolgozó 90 ezer kolléga majdnem 800 ezer embert segít; a családtagokkal együtt több millió ember életére vannak napi szinten hatással – közölte az államtitkár.
Az eddig lezajlott emelést fontosnak, régóta esedékesnek nevezve az államtitkár arról beszélt: a kormányzat az elkövetkező három-négy évben 409 milliárd forint áramoltat ezekbe a rendszerekbe, de a fejlesztésekhez arra is szükség van, hogy megfelelő munkatársi gárda dolgozzon ezen a területen, „aki a szolgáltatásból szolgálatot fog varázsolni”.
Czibere Károly utalt arra: a kormányzat évtizedes paradigmákat döntött meg, ezek között említve a foglalkoztatottak számának növelését, a szegénységnek kitettek számának csökkentését úgy, hogy közben ne ugorjon meg az államadósság, ahogy azt is, hogy „amit megtermeltünk, abból ma legyen jobb azoknak, akik rászorulnak”.
Ilyen paradigmatikus váltásnak nevezte, hogy az addig végállomásnak tekintett nagy intézmények közül kisebbekbe költöztetik a fogyatékos embereket, az állami gondozottakat vagy a pszichiátriai betegeket egyszerre javítva ellátásuk és éltük körülményeit.
Hangsúlyozta: 2020-ra felszámolják az ilyen „nagy, zsúfolt intézményeket”, mert ezeket az embereket vissza kell ágyazni a társadalomba, „a saját életükbe”.
Kiemelt kép: A szociális ágazatban dolgozók demonstrációja a fővárosi Kodály köröndön 2015. május 29-én. MTI Fotó: Marjai János
