Egyre több kormány manipulálja a közösségi oldalakat és üldözi az ellenzéket az interneten, ami nagy fenyegetést jelent a demokráciára – adott hangot aggodalmának a Freedom House amerikai központú emberi jogi szervezet kedden.
A Freedom House jelentésében 65 országot vizsgált, köztük Magyarországot, amelyet az internetes szabadságjogok biztosítása szempontjából szabad országnak talált.
Az idei folyamatában immár a hetedik év volt, hogy világszinten csökkent az internetezők szabadsága. A jogvédő szervezet szerint az értékelt országok közül 30-nak a kormánya aktívan igyekezett befolyást gyakorolni az online közösségekre 2017-ben. Tavaly ez a szám még csak 23 volt.
Ezek a kormányok bérkommentelőket, úgynevezett trollokat, automatikus bejegyzéseket és álhíroldalakat vetettek be annak érdekében, hogy a nekik kedvező információk és vélemények terjedjenek az interneten – írta Szabadság az interneten (Freedom on the Net) című tanulmányában a szervezet.
A Freedom House úgy tudja, hogy ezek a manipulációs és információtorzító taktikák legalább 18 ország – köztük az Egyesült Államok – választásában játszottak döntő szerepet az elmúlt év folyamán.
A kormánypropagandát terjesztő fizetett kommentelőket és politikai tartalmú, automatikus üzeneteket Kínában és Oroszországban találták ki, de mára világszintű jelenségekké váltak
– magyarázta Michael Abramowitz, a Freedom House elnöke.
Az internetes szabadságot vizsgáló projekt koordinátora, Sanja Kelly szerint egyre bonyolultabb felderíteni ezeket a manipulatív tartalmakat, éppen ezért nehezebb küzdeni ellenük, mint a cenzúra egyéb formái – például bizonyos oldalak letiltása – ellen.
Ez a harmadik év, hogy Kína vezeti az internetet legaktívabban manipuláló országok listáját, Szíria és Etiópia előtt. A pekingi kormány az elmúlt évben fokozta az internetes cenzúrát, az online névtelenség elleni harcot, illetve több másként gondolkodó került börtönbe a világhálón kifejtett nézetei miatt.
A jelentés a Fülöp-szigetek „klaviatúra-hadseregéről” is szót ejtett: az országban naponta 10 dollárt (több mint 2500 forintot) kapnak azok, akik az interneten támogatják Rodrigo Duterte elnök könyörtelen drogellenes háborúját.
Emellett a beszámolóban külön foglalkoztak Törökországgal, ahol mintegy 6 ezer bérkommentelő össztüze zúdul a közösségi oldalakon véleményt nyilvánító ellenzékiekre.
A jelenség alól Oroszország és az Egyesült Államok sem kivétel.
Bár az amerikai online környezet megőrizte dinamikusságát és sokszínűségét, a szándékos félretájékoztatás és a pártos tartalmak hatása jelentős. A Donald Trump véleményét vitató újságírókat botrányos szintű zaklatások érik az interneten
– mutatott rá a szervezet.
(MTI)