Közélet

Hitelt vesz fel? Így lehet biztos abban, mit ír alá! (X)

Kevesen tudják, de mielőtt lakáshitelt veszünk fel, kapunk egy utolsó esélyt, hogy biztosan megértsük, mit írunk alá. Sőt, akár meg is gondolhatjuk magunkat.

Tudja mi az a teljes hiteldíj mutató? És hogy mi fán terem a jelzáloglevél? No de mi lehet a dolga a hitelszerződésben a kezesnek?

Többségünk nem jogász vagy közgazdász, így bizony sokszor nem értjük pontosan, mit tartalmaznak a szerződés egyes pontjai, vagy hogy milyen következményekkel járhat, ha valamelyik fél nem tartja be annak előírásait. Pedig nagyon észnél kell lenni egy sokmilliós banki hitelfelvétel esetén, amikor a hitelintézet már egy kész szerződéstervezetet tesz az orrunk elé, amelyet a bank jogászai – a megrendelő pénzintézet elvárásai szerint – öntöttek formába.

Kevesen tudják, de szerencsére törvény gondoskodik arról, hogy bizonyos esetekben még a hitelszerződés aláírása előtt pontosan megismerhessük és alaposan megérthessük a részleteket, és – ha úgy tartjuk helyesnek – meggondolhassuk magunkat az utolsó pillanatban. Hogyan?

Minden harmadik szerződésnél van valami bibi

A hitelszerződések többségét a bankok közjegyzői okiratba foglaltatják, ami elsőre felesleges dolognak tűnhet. Pedig az okiratkészítés törvényben rögzített folyamata többszörösen védi a szerződő érdekeit. A közjegyző nemcsak köteles felolvasni a szerződést/nyilatkozatot az okirat aláírása előtt, egyben meg is győződik arról, hogy megértettük-e a feltételeket, és hogy azok megfelelnek-e az akaratunknak (azaz ezzel a tartalommal alá kívánjuk-e írni a szerződést). A felolvasás alkalmával kérdezhetünk is, pontosíthatjuk a részleteket, javíthatjuk a hibákat.

A szerződést csak ezek után írhatjuk alá, de a hallottak alapján akár meg is gondolhatjuk magunkat. Gyakori, hogy az ügyfelek a szerződéskötés előtti utolsó pillanatban, a felolvasás során szembesülnek azzal, hogy pórul járhatnak a szerződéssel, és ezért visszalépnek annak aláírásától. Minden harmadik-negyedik szerződéskötésnél pedig biztosan felmerülnek olyan tisztázandó kérdések vagy olyan jogi részletek/következmények, amelyről az ügyfél ott, a közjegyzőtől hall először.

A felolvasás tehát az utolsó, és talán az egyetlen igazi lehetőségünk arra, hogy felismerjük, ha sérülnek az érdekeink, korrigáljuk a szerződés szövegét vagy álljunk el az aláírásától, ha az előnytelen ránk nézve.

A végső döntés a mi felelősségünk

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a közjegyző átveszi tőlünk a döntés felelősségét, és megmondja nekünk, hogy mit tegyünk. A közjegyző nem ismeri az anyagi helyzetünket, nem figyelmeztethet minket, hogy ne kössük meg a ránk nézve előnytelen vagy túl nagy anyagi tehertételt jelentő szerződést. Arra se számítsunk, hogy a közjegyzői irodában figyelmeztetnek majd, hogy figyeljünk oda, ha esetleg a felolvasás közben a mobilunkat nyomkodnánk. A közjegyzőnek olyan helyzetbe kell hoznia bennünket, hogy pontosan megértsük, mit is írunk alá, de hogy élünk-e ezzel a lehetőséggel, az már nem az ő, hanem a mi felelősségünk.

 

További információ

Ajánlott videó

Olvasói sztorik