„Közröhej tárgya mindenhol Európában” a magyar civiltörvénnyel kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás – jelentette ki Orbán Viktor pénteken reggel a Kossuth rádióban. „Jogász kezébe nem veszi, mert megégeti” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvényben annyiról van szó, hogy ha valaki külföldről pénzt fogad el, azt be kell vallani, „pont”. Szerinte ha az uniós eljárást elfogadnánk,
akkor mi is nevetségessé válnánk, pedig ez egy komoly ország.
Orbán úgy látja, hogy „Brüsszel” sem bírja jól a „köznevetség tárgyává válást”, az egész EU azért van bajban, mert ilyen döntéseket hoznak a bürokraták. Szerinte szükség van a jogvita-rendezési eljárásokra, mert lehetnek viták arról, hogy az uniót megalapozó szerződések mit írnak elő és mit jelentenek, de ebben az esetben „messziről szaglik”, hogy politikai ügyről van szó – vélekedett.
„A brüsszeli bürokraták jogköröket akarnak elvonni, vagy rá akarnak kényszeríteni valamit a tagállamokra, ehhez jogi eszközöket választanak” – mondta. Kifejtette: Európa eszméjét támogatják az emberek, de a vezetését „ki nem állhatják, mert visszaélnek a hatalmukkal”.
A miniszterelnöki rádiónyilatkozatban kitértek a Közép-európai Egyetem (CEU) ügyére is annak kapcsán, hogy az intézmény megállapodást kötött egy amerikai intézménnyel annak érdekében, hogy az áprilisban meghozott törvények szerint tovább működhessen. Orbán azt mondta: a kiindulópont, hogy a törvényeket Magyarországon mindenkinek be kell tartani, „a milliárdosoknak és az általuk pénzelt embereknek is”.
Szelíd ember vagyok, a törvény nem arra való, hogy fenyegetőzzünk vele, hanem a belátásra épül
– mondta a kormányfő, kifejtve, hogy a megválasztott képviselők dolga a polgárokkal „kellően hosszú idő alatt beláttatni”, hogy a törvények mindannyiunk érdekét szolgálják.
Mindenkinek ezt mondom, tartsuk be a törvényeket és nem lesz baj
– jelentette ki.
„Múltkor is itt járt egy delegáció Európából vagy Brüsszelből, aki a magyarországi beruházásokat ellenőrizte és megállapította, hogy ezek megtörténtek, léteznek, Magyarország nem lóg ki az európai országok sorából, úgy mennek a dolgok a beruházások esetében, mint máshol” – mondta Orbán, hozzátée, hogy „ami ezen túl van, azok politikai természetű támadások, el kell valamivel foglalniuk maguknak a képviselőknek, amíg mi védjük Európát”.
Ezeket szerinte „lerázzuk magunkról, mint kutya a vizet, de hátulról a zakónk szárnyát rángatják, amíg katonáink és rendőreink fegyverrel állnak a határon, próbálják az élet- és vagyonbiztonságra veszélyes, terrorgyanús alakokat kipenderíteni Európából”. Eközben az európai képviselők „pestiesen szólva a tutiban finnyáskodnak”.
„A kutya ugat, a karaván halad?” – kérdezett rá a műsorvezető, de Orbán szerint „nem szoktunk ilyen tiszteletlenül beszélni a fényes tekintetű európai bürokratákkal”. Ám az embereknek van akarata, amit a nemzeti konzultáció során megkérdeznek, és ennek alapján végzik a munkájukat.
Elmondta: felszínre hoztak „egy felszín alatt működő, rejtett hálózatot, Soros György hálózatát”, „létezik egy Soros-terv”, amit beállítottak a politikai élet középpontjába, „innen lehet megérteni a dolgokat”. Szerinte Brüsszel mondhatja, hogy nem érdekli Soros György, de „a történések pont aszerint haladnak, amit Soros György leírt”, és rendszeresen fogadják is Soros Györgyöt.
Az a kérdés, hogy balekok akarunk lenni, vagy kinyitjuk a szánkat
– mondta nagy beleéléssel Orbán, aki szerint Magyarországot nem lehet hülyének nézni,
ez egy ország, komoly emberekkel, komoly történelemmel, horribile dictu komoly kormánnyal, aminek az a dolga, hogy megértse, mi zajlik.
A miniszterelnök beszélt arról, hogy a visegrádi négyek vezetői „baráti beszélgetést” fognak folytatni Jean-Claude Juncker főbiztossal a következő uniós csúcs estéjén, abban bízik, hogy békülő jelleggel. Kitért arra, hogy „mindig hasznos Európa jövőjéről beszélni”, de miközben „hatalmas terveket szövünk a jövőről, a kezeink közt porlad szét a schengeni rendszer”, és korlátok közé szorítják a munkaerő szabad mozgását.
Szó esett a marosvásárhelyi iskolaügyről és az ukrán oktatási törvényről. Orbán elmondta: Romániában a kormányzó párt elnökével sikerült személyes kapcsolatot kialakítania, ami reményt keltő a jövőre nézve, de még további egyeztetésekre van szükség. Ukrajnában pedig a kisebbségi jogsérelmet elszenvedett országok együttműködését próbálják kialakítani. Szerinte be kell láttatni az ukránokkal, hogy miközben konfliktusuk van Oroszországgal, a gazdaságuk bajban van és a világon senkire nem számíthatnak az EU-n kívül, nem lehet, hogy a kisebbségek már elért jogvédelméből elvesznek.
A kormányfő szerint nem jelenti a kampány kezdetét az, hogy „sok miniszterelnök-jelölt tűnik fel, mint eső után a gomba”. Azt mondta, a kormánynak még rengeteg munkája van, amit el kell végezni, nem érnek rá azzal foglalkozni, amivel a miniszterelnök-jelöltek „szórakoztatják egymást és a közvéleményt”.
Kampány akkor lesz, amikor a kormány azt mondja, hogy a feladatot elvégeztük
– mondta Orbán, hozzátéve, hogy addig kihívni sem lehet őket.
Azzal kapcsolatban, hogy felmerült a Jobbik megszüntetése, azt mondta: ezt a kérdést nem szeretné beemelni a politikai térbe, mert technikai-jogi jellegű ügyről van szó, van egy szabály, ami előírja, hogyan kell működniük a pártoknak. Megismételte:
a törvényeket be kellene tartani, és akkor nem lenne baj.
(Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
