Az InfoRádióban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt mondta, hogy bár lehetőségként náluk is felvetődik, de a tudományos világ nem akar kétsebességes Európát. Az Európai Kutatási Tanács pályázatain kiválósági alapon egységes a verseny.
Magyarország fel tudott kapaszkodni a középmezőnybe, talán a többi kelet-európai országot megelőzi. Olyan régi és komoly tudományos háttérrel rendelkező országok, mint Csehország vagy Lengyelország nem teljesítenek olyan jól, ahogy ez elvárható lenne.
Lovász László szerint olyan programok kellenek, amelyek még inkább segítik a felzárkózást. Vannak ilyenek, de ezeknél a jelenleginél még jobban át kell gondolni, hogy mit támogatnak. Az a Tapasztalat, hogy aki helyben, alapkísérletekkel támasztja alá az ötletét, az jobb eséllyel indul egy nemzetközi pályázaton, mint aki már azokra is támogatást kér. Az nehezen mérhető, hogy a régió tudományos központja hol van,
Prága vagy Krakkó mindig fontos tudományos város lesz.
Ahhoz, hogy Magyarország előrelépjen, több dolognak is változnia kellene. Az akadémia elnöke nemrég beszélt Orbán Viktorral is, megemlítette neki, hogy kellene Budapestre egy kongresszusi központ.
Ma már a nagy kongresszusok tényleg nagyok, van, amelyik a tízezer főt is meghaladja, de az ötezret mindegyik. Ezeknek kellene lehetőséget adni, hogy idejöjjenek.
Lovász László szóvá tette, hogy a közbeszerzési törvények hátráltatják a kutatásokat.
Nagyon gyakran hónapokkal késleltetnek fontos kísérleteket, ami ilyen éles nemzetközi versenyben komoly hátrányt jelenthet.
Az MTA elnöke abban bízik, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával közösen készülő jogszabály-tervezet hónapokon belül a kormány elé kerül.
