Magyarország konzultációra hazarendelte Hollandiába akkreditált nagykövetét, meghatározatlan időre abbamarad a nagyköveti szintű kapcsolattartás a két ország között, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.
Az ok a távozó holland nagykövet 168 Órának adott lapinterjúja.
Ez a diplomáciában az egyik legradikálisabb lépés, tette hozzá.
Szijjártó úgy fogalmazott: arra utasította az ideiglenes ügyvivőt, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban személyesen a lehető leghatározottabban utasítsa vissza a Magyarországot ért rágalmakat és megalapozatlan kijelentéseket, valamint kérjen magyarázatot a holland külügyminisztériumban arra, hogy mik állnak a kijelentések hátterében, a holland nagykövet vajon központi mandátum alapján, vagy a saját elhatározásából cselekedett így.
Magyarország nem bokszzsák. Nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal, szögezte le.
A külügyminiszter pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy amennyiben Hollandia nem kér elnézést, további politikai és diplomáciai lépéseket is tesznek. Szijjártó szerint
a meghunyászkodás politikája lehet, hogy szokás volt eddig Magyarországon, de most már nem az.
Úgy fogalmazott, ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket.
A külügyminiszter ugyanakkor nem számít arra, hogy emiatt gazdasági hátrány éri az országot. A KSH vonatkozó adatai szerint a hollandokkal bonyolított forgalmunk mérlege: 1270 milliárd forint import és 914 milliárd forint export.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet az interjúban azt mondta a szélsőséges iszlamistákkal kapcsolatban:
Itt egy csoport, amelynek tagjai a globalizáció vesztesei, ezért a szélsőségesség, a fanatikus vallásosság felé fordultak, mert ez ad nekik biztonságérzetet. Ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány.
A magyar külügyminiszter ezt felháborítónak nevezte és a lehető leghatározottabban visszautasította. Scheltema az interjúban elmondta:
különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. Csakhogy itt a kormány mindenkit migránsnak tekint, senkit sem menekültnek. Vagyis nem ugyanazt a nyelvet beszéljük. Ráadásul Magyarországon nincsenek is migránsok, ez homogén nép. Hollandiában, elsősorban a gyarmati múltunk miatt, sok a bevándorló, mi nyitott társadalom vagyunk, befogadjuk az érkezőket. Nem számít, hogy valaki magyar vagy indonéziai. Abszurd módon a magyar kormány kampánya azért működik, mert ha a veszély távol van tőlünk, jóval nagyobbnak tűnik.
A pénteki fejlemények érdekes színt adnak az interjúrészletnek, amelyben a távozó nagykövet arról beszélt, hogy a magyar politikusok külföldön már nem olyan hangosak, mint otthon:
A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk. Ebből is látszik, nem kell mindent komolyan venni, amit a politikusok mondanak.
Az új holland nagykövet, René van Hell augusztusban érkezik, írta a holland nagykövetség a hivatalos Facebook-oldalán. A tárcavezető szerint semmilyen minisztériumban nem fogják fogadni, ha addig nem változik a helyzet. Most egy darabig Magyarországnak ügyvivője lesz a hollandoknál.
A péntek délelőtt folyamán reagált a holland külügyminiszter is a diplomácia incidensre, egy helyi portálnak a kormányülés előtt azt mondta, kényelmetlen számukra ez az egész, de látta, olvasta a hollandra is lefordított interjút, szó sem esett arról ott, hogy kapcsolat lenne a terrortámadások és a magyar kormány intézkedései között. Nem tudja elképzelni, hogy nagykövete erre akár utalni is szeretett volna, de Scheltema jogosan fogalmazott meg kritikákat az interjúban. Ezzel együtt nem osztják a nagykövet véleményét kormányzati szinten.
Magyarország előtt Törökország is nekiugrott Hollandiának, a két ország között azóta hűvös a viszony. Erdogan elnök márciusban azt mondta, utalva a hollandokra, hogy “az elmúlt napokban a Nyugat levette az álarcát, és kibújt alóla az iszlamofóbia. Azt hittem, a nácizmusnak vége, de tévedtem. A nácizmus igenis életben van nyugaton.”
Kiemelt kép: MTI/EPA/Vaszil Donyev
