Fogynak. Nem vonzó a természet- és reáltudományok a pedagógusjelöltek körében. A Népszava arról ír, hogy az idei felsőoktatási felvételi eljárás során is emelkedett az osztatlan közismereti tanárképzésbe felvételt nyert diákok száma, de kategóriákra bontva közel sem fényes a helyzet.
Inkább amolyan sötét lyuk, ha már fizika.
A friss statisztikák szerint ugyanis mind humán, mind nyelvi területen bővült a felvettek köre a korábbi évek adataihoz viszonyítva, egyedül a reáltárgyaknál figyelhető meg csökkenés.
A fizika területe az, ahol az osztatlan tanárképzés újbóli bevezetése óta (is) folyamatosan csökken a felvett hallgatók száma: míg 2013-ban összesen 108-an nyertek felvételt a különböző egyetemekre, tavaly már csak 63-an, idén pedig mindössze 59-en (ebbe az államilag támogatott és az önköltséges hallgatók is beletartoznak).
A lapnak nyilatkozó fizika-informatika szakos tanár szerint „a pálya nem vonzó, a béremelések ellenére egy kezdő általános iskolai tanár a garantált bérminimumot sem fogja megkapni. Amióta megszüntették a pedagógusbér minimálbérhez kapcsolását, a fizetés 25-30 százaléka elveszett az infláció miatt. Az óraszám magas, amikor én tanítani kezdtem, heti 18 óra volt a kötelező, a többiért túlóradíj járt. Most akár 26 órát is meg kell tartani. Ez a fajta rendszer nagyon jó a fenntartónak, de senki másnak nem az.”
Ráadásul a felsőoktatási stratégia szerint 2025-ig mintegy ötvenezer pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, pótlásukhoz évente legalább kétezer új belépőre lenne szükség.
