A Nemzeti Együttműködés Rendszerének – ha egyáltalán így kell nevezni azt a rendszert, amit 2017 közepére az Orbán-kormány kiépített – egyik legfontosabb alapja az állandó konfliktus. A másik pedig az eredeti tőkefelhalmozó-réteg eredeti tőkefelhalmozása. De az előbbi a fontosabb.
Konfliktus nélkül nem működik a rendszer, és nem is akarják anélkül működtetni, az elmúlt hét évből ez világosan kiderült. Mostanra annyira egyértelmű lett, hogy a Fidesznek ellenségre van szüksége, hogy a választásig fennálló időben legyőzendő ellenfeleket Orbán Viktor konkrétan megnevezte a tusnádfürdői beszéde alatt.
A helyzet az, hogy az előttünk álló kampányban nekünk elsősorban a külső erőkkel szemben kell helytállnunk, Soros maffiahálózatával és a brüsszeli bürokratákkal szemben kell állnunk a sarat, meg az általuk működtetett médiával kell megküzdeni a következő kilenc hónapban
– mondta Orbán.
A Magyar Nemzet ezután meg nem nevezett forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Orbán mostani bejelentése egy nagyobb médiaellenes kampány felvezetése volt. A lap szerint áprilisig nagyon erősen neki fognak menni a korrupciós ügyeket (azaz a lopást) feltáró újságíróknak.
Ez, ha igaz, akkor sem újdonság ezeknek az újságíróknak. A Fidesz által működtetett propagandagépezet jóideje folyamatos személyeskedésekkel, fényképpel, kimásolt Facebook-posztokkal támadja az ellenzéki újságírókat. Sőt, a Fideszen belül valaki rájöhetett arra is, hogy visszaüthet, ha túl sokat propagandázzák a médiájukat, ezért a kormánylapok elkezdtek még nagyobb tempóban propagandázni, mint ahogyan őket propagandázzák.
Ebből a szempontból a menekültek voltak a legjobb ellenfelek az Orbán-kormány számára. Több millió ember, akiket igazából csak az köt össze, hogy el kellett hagyniuk a saját lakhelyüket, hogy Európába meneküljenek. Ezen kívül kevés közös volt bennük. Heterogén, több vallást, országot és etnikumot tartalmazó tömegről van szó, nem igazán volt lehetőségük arra, hogy válaszoljanak, mert egyrészt nem is igazán tudtak a Fidesz támadásairól, másrészt ki válaszolna a „migránsoknak” szánt vádakra? A migránsok királya?
Hasonló volt a helyzet a Nemzetközi Valutaalappal is, amely egyébként azzal szemben, amit a Fidesz állított, alapvetően nem politikai szervezet. De ilyen Brüsszel is, amit nem véletlenül nem Európai Uniónak, hanem csak Brüsszelnek hívnak a kormányoldalon. A Brüsszel egy nehezen megfogható hívószó az Európai Unióra, amelynek nemcsak hogy nem egy vezetője van, de nem is egy szervezet, értelemszerűen nem is egy politikai agendával. Arról nem is beszélve, hogy ennek a szervezetnek mi is tagjai vagyunk.
Hasonló a helyzet a Soros-maffiával, amelyből Soros György még tudott válaszolni, de az a Soros-maffia, amelyet a Fidesz emlegetett, nem létezik. Léteznek civil szervezetek, amelyek egy része kapott támogatást Soros alapítványaitól, egy része meg nem. De ezeknek a szervezeteknek megint mind külön politikai szándékaik vannak, nem tudnak együtt válaszolni. Ráadásul amúgy Soros összesen költ annyi pénzt Magyarországon, mint aminek a felét csak a CÖF, a Fidesz álcivil szervezete megkapta az állami MVM Magyar Villamos Művektől. És a CÖF-médianyilvánossága valószínűleg még nagyobb is, mivel a magyar sajtó nagy része már a kormány kezében, és szigorú irányítása alatt van.
Érdekes felfedezés, hogy hiába vásárolta fel a Fidesz a sajtótermékek nagy részét, ezek egyszerűen rosszabbul teljesítenek, mint korábban. És egyre rosszabbul teljesítenek azokhoz a lapokhoz képest, amelyeket még újságírók írnak. Így végül a Fidesz pont azokba az újságokba és tévékbe fog belekötni, amelyek nem ezerfős, reprezentatív mintán végzett Századvég-kutatásokból vezetik le a havi elérésüket, hanem valóban képesek látogatottságot, olvasottságot, nézettséget csinálni.
Persze, annyi pénzzel, amennyi a Fidesznek van, Magyaroszágon bárkit le lehet győzni. Ha három százalékkal megemelik a reklámadót, máris elvették a maradék kábé három ellenzéki újság teljes profitját. De addig is elég érdekes meccs lesz ez.
Főleg, ha megnézzük, hogy reagált a magyarnál amúgy sokkal egészségesebb állapotban lévő amerikai média arra, hogy Donald Trump folyamatosan támadja őket. Nagyon régóta nem volt ennyire hatékony és kemény a média egyetlen amerikai elnökkel sem. Lehet, hogy a választók egy részének megszólítására jó az, ha a sajtót támadja a politika, de cserébe sokkal keményebb meccseket kell vívni, mint korábban.
