Írása a Magyar Időkben méltatja a miniszterelnök beszédét, ostorozza az elmebajt, ami egyre inkább elhatalmasodik Európán, amelyből még megmenthető Közép-Európa és a Balkán. Bayer szerint hatalmas felelősséget jelent, hogy mára mi lettünk Európa jövője. E felelősség jegyében, ha
egy marslakó keveredne közénk, s meg kellene neki mutatnunk Európát, nos, akkor már „csak” Varsóba, Prágába, Pozsonyba, Budapestre, no és persze Krakkóba, Kassára, Egerbe, és fel a Baltikumba, és le Belgrádba és Zágrábba, és hát természetesen Erdélybe, s oda, Tusványosra vihetnénk őt.
A többit, az egykori európai civilizációt ő nem mutogatná, mert elveszejtette az elmebajjá lett liberalizmus. Tusványos viszont tényleg „biztos pont”, az idei tábornak is csak egy „újdonsága” volt.
Hasonló a hasonlónak örül
Eleddig soha nem akarta összekenni önmagával ezt a tábort a „haladó” Európa és a liberális elmebaj. Idén először megtette. Egy szerencsétlen, összefüggéstelenül dadogó nő jött közénk, hogy megzavarjon bennünket. Kétszer harminc másodpercet kapott a sorstól, és persze az őhozzá teljesen hasonlatos média kitüntető figyelmét is elnyerte. Similis simili gaudet. Szerencsére egy kecske nem csinál sarat.
A fütyülésnek Bayer szerint volt pozitív hozadéka, hiszen így a szeretett erdélyi közönség is látta, jövőre mitől kell nekik is megmenteni a világot.
