Mint arról beszámoltunk, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter Tusnádfürdőn csütörtökön arról beszélt, hogy
a magyar közösségek és a kormány sem döntötte el azt a kérdést, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányok tehertétel vagy erőforrás.
Szerinte ezt el kell dönteni, és arra programot csinálni. „A cigányság ügyében meg kell hozni a döntést, és az iskolarendszernél, amit mi építünk Budapestről, azt kell átgondolni, mit értünk magyar iskolán” – mondta, hozzátéve, azt is el kell dönteni, hogy a közös iskola jó-e, vagy esetleg külön iskola kellene a cigány gyerekeknek, külön rájuk vonatkozó programmal.
Az LMP társelnökei, Szél Bernadett és Hadházy Ákos szerint Balog Zoltán miniszterként, lelkészként és hétköznapi emberként is megbukott, mikor tehertételként beszélt a határon túli magyar cigányságról. Közölték: az Orbán-kormány az elmúlt hét évben semmit nem tett azért, hogy a cigányság helyzete javuljon, a nekik szánt pénzeket ellopták és tanulás helyett a közmunkát ajánlják nekik, de bárkiről is tehertételként vagy erőforrásként beszélni újabb mélypont és egyszerűen embertelenség.
Közleményükben Böjte Csabát idézik, aki azt mondta:
Nem hiszem, hogy Isten más anyagból teremtette volna a cigány gyerekeket, mint a magyart. Mi ötvenhat intézményt tartunk fenn körülbelül kétezer gyereknek. Egy részük napközi otthonba jár, és estére hazamegy, másik részük bent is lakik. Minden esetben családtag kérvényezi a felvételt, ki is megyünk egyeztetni a felvétel előtt, és csak olyan gyerekeket fogadunk be, akik igazán nagy bajban vannak. Nálunk nincs cigányozás, szeretetben, békében él együtt mindenki. Ezt kellene valahogy kitalálni Magyarországon is.
Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke elfogadhatatlannak tartja, hogy Balog Zoltán a magyar politikai közösséghez és nemzethez tartozás dilemmáját veti fel a határainkon túl élő, magyar identitással is rendelkező cigányságot érintően.
Az identitás megválasztása a személyes szabadság kérdése, amennyiben ők úgy döntenek, hogy magyar identitással is rendelkeznek, akkor a magyar kormánynak felelőssége van irántuk is
– szögezte le Szigetvári. Szerinte nem lehet döntés kérdésévé tenni, hogy a magyar kormány „tehertételként” tekint-e a magyarul beszélő cigányokra. „Kétségtelen, az ilyen dilemmák nem illenek bele a Fidesz határon túliakat érintő rezervátum-pszichózisába, amely csak a rendesen viselkedő, a kormánypárttal egyetértő, fehér bőrű, a Fidesznek nem tetsző pártokra nem szavazó határon túli magyarokat tekinti a magyar nemzet részének” – írta a politikus.
„Azt, hogy ki a magyar, és ekként kivel szemben van kötelessége a mindenkori magyar kormánynak, nem egy miniszter dönti el, végképp nem a Fidesz, hanem az érintett polgár maga, aki ha úgy dönt, hogy magyar identitással is bír, akkor ezt tisztelni kell és támogatni” – közölte Szigetvári.
A Demokratikus Koalíció felszólította Balog Zoltánt, hogy kérjen bocsánatot a hazai és a határon túli cigányságtól. A párt képviselője, Oláh Lajos azt mondta, tudni akarják, mit tervez a kormány, ha tehertételnek bélyegzi a határon túli cigányságot.
Nem engedi be őket a magyar iskolákba, esetleg táborokba zárja őket?
– tette fel a kérdést. Rámutatott: az integrált oktatás a jövő, ha a cigány és nem cigány magyarok már az iskolában megtanulnak együttműködni, akkor a társadalomban is könnyebb lesz a békés együttélés.
