Pénteken délelőtt zajlott az első tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet Gulyás Márton ellenzéki aktivista kezdeményezett két kormánypárti médium, a Ripost és az Origo ellen.
Az ügy előzménye, hogy Gulyást áprilisban 72 órára őrizetbe vették, mert egy társával festékes flakonokat dobott a Sándor-palota felé, miután Áder János köztársasági elnök aláírta a CEU működését ellehetetlenítő felsőoktatási törvénymódosítást. A narancssárga festékkel az aktivista azt akarta kifejezni, hogy az államfői hivatal is a Fidesz szolgálatában áll. Gulyást azután engedték szabadon, hogy az első fokon eljáró bíróság 300 óra közmunkára ítélte tettéért.
Az áprilisi tárgyalás után tett közzé a személyeskedő lejáratásokról hírhedt Ripost egy cikket „Gulyás Mártont nem törte meg a börtön, azonnal egy speciális társkeresőn vigasztalódott” címmel, amelyben azt állítják, hogy az aktivista a szabadulása után egy órával már egy meleg, biszexuális és transznemű férfiaknak fenntartott oldalon keresett magának párt. Majd ezt a Ripostra hivatkozva az Origo is fontosnak érezte közzétenni.
Ezután jelentette be Gulyás, hogy a cikkek miatt – melyek szerinte súlyosan visszaéltek az ő személyiségi jogaival – a Ripostot tízmillió, az Origót ötmillió forintra pereli.
Holnap kiderül, hogy Magyarországon lehet-e büntetlenül buziznia és személyiségi jogsértéseket elkövetnie a propagandistának, ha kormánypárti, vagy sem
– írta Tumblr-oldalán a tárgyalás előtti napon. Közölte: ha nyer, a pénzt az arányos választási rendszerért küzdő Közös Ország Mozgalomnak adományozza.
A magánélete része
A pénteki tárgyaláson az elsőrendű alperes, a Ripost ügyvédje nem járult hozzá nyilvános szerepeltetéséhez. A bíró által elmondottakból viszont kiderült: azzal próbált érvelni, hogy Gulyás nem szavahihető, mert az áprilisi tárgyaláson még azt magyarázta, hogy megviselte az őrizet, ehhez képest egy órával a szabadon engedése után „egy társkereső oldalon fogadta a gratulációkat”.
És arra is hivatkozott, hogy a társkereső profilról készült képek nyilvánosságra hozatala nem sért személyiségi jogokat, mert azokat Gulyás maga tette közzé egy egyszerű regisztrációval elérhető oldalon.
Gulyás kijelentette: ő a szabadulása napján semmiféle kommunikációt nem folytatott az oldalon. A cikkben szerepel a következő mondat: „A kép láttán úgy tűnik, hogy valamiféle intézmény könyvtárából jelentkezett be nyomban a bárki által elérhető társkeresőre, mintha még a tüntetések kellékei is látszanának a háttérben…” – ám Gulyás szerint ez hazugság, az a kép jóval korábban készült, azon a haja is teljesen másképp van vágva.
Az aktivista leszögezte: ő a nemi irányultságáról soha nem tett a nyilvánosságnak szánt közlést, azt a magánélete részének tekinti. Úgy vélte: keresete sem arra irányul, hogy azt firtassák, a profil az övé-e, hanem arra, hogy lehetséges-e egy politikai helyzetre reagálva olyan cikket közölni valakiről, ami nem a politikai megnyilvánulásaira vonatkozik, hanem vélt vagy valós nemi orientációja alapján igyekszik lejáratni.
Merthogy Gulyás szerint a cikk kifejezetten annak tudatában született, hogy Magyarországon szélsőségesen homofób és LMBTQ-ellenes hangulat uralkodik, a lejárató szándékot pedig az is alátámasztja, hogy a cikket megjelentető propagandaoldalaknak milyen tulajdonosi köre van, illetve azokat állami hirdetésből tartják fenn.
Legközelebb kétszer is meggondolod
Az aktivista úgy véli: a cikk az olvasó szemében azt a képzetet kelti, hogy Gulyás Márton eltér a heteronormatív iránytól, tehát nem szavahihető, így a hatalommal szembeni kritikájának kisebb a súlya. Az ügy arról szól, lehetséges-e közszereplőket így megítélni – mondta. Az, hogy a cikket a kormányzati érdekkörökhöz gazdaságilag és politikailag tartozó médiumok tették ki, arra enged következtetni, hogy a cikk egy szervezett lejáratás része – hangsúlyozta.
A bírói kérdésre, hogy milyen hatása volt a cikkeknek, Gulyás elmondta: tömegével kapott kommenteket és személyes üzeneteket, amelyekben vélt vagy valós nemi orientációja alapján gyalázták, az ő és hozzátartozói megölését helyezték kilátásba. Szerinte az ilyen megnyilvánulások tömeges előfordulása hozzájárul a vélt LMBTQ-emberek elleni gyűlölet-bűncselekményekhez is, és megerősítik azt a képzetet, hogy az ilyen retorika megengedett. A cikkek miatt szűkebb családi és baráti körben is magyarázkodnia kellett.
Az aktivista szerint mindez nem segíti elő a közéleti részvételt és nem szolgálja az érdemleges kritikát, kizárólag arról szól, hogy akik vállalják a közszereplést és kritikusak, azokat megfélemlítsék:
ha kritizálod a kormányt, megtaláljuk a vélt gyenge pontjaidat, hogy kétszer is meggondold, még egyszer kritizálsz-e bennünket.
Gulyás azt a kérdést is feltette, hogy mitől speciális, ha valaki az LMBTQ-közösség tagja, ahogy a cikkben szerepel? Szerinte a szöveg azt sugallja, hogy a szóban forgó társkeresőt a normalitástól eltérő emberek használják, ő pedig eltér a normalitástól és nem vehet részt a „normális emberek” által folytatott diskurzusban. Ez a hozzáállás erősíti az LMBTQ-emberek megbélyegzését és a társadalomból való kiszorítását – mondta.
Az aktivista úgy vélte,
A sérelemdíj mértékéről kifejtette: azért kérnek ekkora összeget, mert precedenst akarnak teremteni azokkal az oldalakkal szemben, amelyek szakmányban sértik meg a sajtóetikai normákat és az emberek jogait. Gulyás elmondta: ezek a lapok a politikai tevékenységéről soha nem kérdezték őt, de amikor kritikát fogalmaz meg a kormánnyal szemben, akkor lejárató szándékkal írnak róla cikkeket.
A bíró a következő tárgyalást szeptember 12-re tűzte ki.
