Szebb napokat is élt már meg ez a különleges épület. Amikor 1977-ben átadták, a Planetárium még tartotta a lépést a korral és valódi szenzációnak számított, hiszen a 23 méteres átmérőjű kupolát Európa-szerte is a nagyok között tartják számon (a mai napig). A Jénában gyártott analóg Zeiss UNIVERSAL-VI vetítőgép lenyűgözte az akkoriakat, csakhogy azóta eltelt 40 év. Kereken 40. Időközben a világ más nagyvárosaiban már olyan nagyfelbontású, három dimenziós, 7.1 hangzású és ami nagyon fontos: aktuális csillagászati tartalmakat kínáló planetáriumok működnek, amelyektől szinte eldobja az eszét az ember.
Ez a lemaradás Lőrincz Henrik csillagász, a Planetárium jelenlegi vezetője szerint kb. 4-5 generációnyi technológiai különbséget jelent, vagyis a jubiláló fővárosi helyszín olyannyira lemaradt a fejlesztési versenyben, hogy ma már kifejezetten csalódást keltő lehet egy-egy vetítés (hacsak nem kisóvodások a vendégek, akik még képesek őszintén csodálni a régies látványt). Elég ehhez csak annyit részletezni, hogy a Zeiss gép által megjelenített csillagok mellé, régi diavetítő gépekkel projektálnak alakzatokat. Mint a szakember is elmondta, már maga a diafilm előhívás is problémát jelent, az ezzel foglalkozó laborok is sorra vesznek ki. Sokan gyakorlatilag retrózni jönnek és nem a vetítés miatt. Sajnos egy mai ember, aki folyamatosan egy felpörgött vizuális környezetben mozog és már a kiterjesztett virtuális valóságot próbálgatja, hamar “becsukja a száját”… mert azért az első percekben még csak megvan a “WOW” effektus.
Mivel 1998-ban kapkodva, tessék-lássék módon, mondhatni szakmaiatlanul úgy újították fel a lapostetős részeket, hogy azok befelé lejtenek, most annyira beáznak ezek a tetőrészek, hogy az épület egyes helyiségeinek a plafonja mállik, a falak penészesek, az esővíz már közepes esőnél is beömlik. A szerkezetben található hajszálrepedések kitágultak, a folyamatot mélyebb beavatkozás nélkül nem lehet megállítani. Ennek nyomai nagyon is jól érzékelhetőek, a kiszolgáló részek jelentős része már nem is használható, a ruhatárnál kint van a “balesetveszéyes” tábla. Az épületen az idő vasfoga mély nyomot hagyott, a helyzet a tavaly őszi bezárást követően csúcsosodott ki. Akkor októberben a TIT még saját forrásaiból ideiglenesen elhárította az ázásokat, és mivel legalább a lényeg, vagyis a kupola még tartja a frontot, az előadások mehettek tovább. A tavaszi időszakban azonban a konstrukció megadta magát, így az aktuális tanév végével, június 18-át követően a TIT Budapesti Planetárium bezárja kapuit a látogatók előtt.
Az összeg kisebb hányadából magát az épületet lehet teljes körűen rendbe rakni, a nagyobbik feléből pedig digitális, úgynevezett fulldome vetítést tudnának installálni teljes kupolás, látványos 3 dimenziós térhatással. Nem is kérdés, hogy erre nagy szükség lesz, ugyanis a Planetárium elsődleges feladata az iskolai földrajzi csillagászati, valamint fizika oktatás kiegészítése. A látogatószámmal gond nem is volt, még az elavult technika ellenére sem csökkent, és évente átlagosan kb. 100 ezer fő ment az előadásokra. Az intézmény vezetője szerint a Planetárium gazdálkodása is teljességgel rendben zajlott, és ez még akkor is igaz, hogy ha a szakmában tudva levő, hogy a planetáriumok sehol a világban nem jelentenek hatalmas bomba üzletet.
Az épület statikai megújítása és a műszaki tartalom modernizálása várhatóan körülbelül 2 éves folyamat lesz. A felújítás pénzügyi forrásáról majd az őszi ülésszak során születhet döntés. Ehhez törvénymódosításra is szükség lesz, hogy a Népligetben található épület telekviszonyai rendeződhessenek. A Népliget hatalmas területe javarészt sok tulajdonos kezében álló osztatlan közös tulajdonban áll. Az állam, amely az egyébként többségi tulajdonos TIT mellett szintén 19%-os tulajdont gyakorol a Planetárium épülete felett, akkor fogja tudni megadni a támogatást, ha sikerül megállapodni az önkormányzattal és az épület telkét elkülöníteni.
A TIT hajlandó lenne lemondani az állam javára a jelenlegi 81 százalékos tulajdoni részéről, ha a felújítási forrást a kormányzat megadja, és az intézmény megújult formában tovább tud működni. Sőt mi több: a renováció egy teljesen új korszakot nyithat, ugyanis a 3D fulldome vetítések az Imax hatást is überelik, emiatt folyamatosan nagy számú nézőközönséget tudnának vonzani. Jó marketinggel egy nemzetközi programfüzet jelentős turista tömeget tudna a kupola alá terelni. Win-win szituáció rajzolódik ki ebből a jövő horizonton a TIT, az állam, a polgárok és a diákok, tanárok számára egyaránt.
