A madridban tartott Etnikai és Vallási Erőszak a Közel-Keleten című nemzetközi konferencia keretében különmegbeszélést folytatott Ajmán Szafadi jordániai és Ibrahim al-Dzsafári iraki külügyminiszterekkel Szijjártó Péter. A jordániai miniszter arra kérte a külgazdasági és külügyminisztert, hogy Magyarország a NATO képességfejlesztési programjának keretében folytassa a robbanóeszközök elhárítására irányuló képzést a jordániai hadsereg számára.
Szijjártó szerint Irak külügyminisztere nagyra értékelte Magyarország hozzájárulását az iraki stabilitás fenntartásához és az Iszlám Állam elleni küzdelemhez, és örült annak, hogy a magyar kormány 200 főre bővítené a terroristák elleni globális koalícióban szerepet vállaló katonáik létszámát, akiknek mandátumát egész Irak területére kiterjesztenék.
Most még egy lendületre van szükség annak érdekében, hogy teljesen meg tudjuk semmisíteni az IÁ-t, ennek jegyében kezdeményezte a magyar kormány is a magyar hozzájárulás növelését
nyilatkozta Szijjártó Péter. Felidézte azt is, hogy Magyarország az Egyesült Államok felkérésére – az Országgyűlés döntése nyomán – 2015-ben csatlakozott a többnemzeti misszióhoz. Az Országgyűlés által 2015-ben elfogadott javaslat egy maximum 150 – váltási időszakban 300 – katonából álló magyar kontingens iraki állomásoztatásáról szólt, 2017. december 31-ig tartó mandátummal.
A miniszter beszámolt a közel-keleti keresztények támogatásáról szóló kormányzati döntésekről: Magyarország 1,9 millió euróval segíti 200 iraki keresztény család lerombolt házának újjáépítését, 470 ezer euróval támogatja a keresztény közösséget ellátó kórház gyógyszervásárlását, 400 ezer euróval keresztény iskola építését, és 500 ezer eurót fordít humanitárius segítségre a szíriai antiókhiai patriarchátusban. Továbbá egy-egy millió euróval támogatják szíriai katolikus és ortodox egyházat. Emellett Magyarország 100 ösztöndíjas helyet biztosít az üldözött keresztények gyermekei számára a magyar felsőoktatásban.
A konferencián Magyarország és Spanyolország egyetértett abban, hogy mivel mindkét gazdaság nyitott gazdasággal rendelkezik, mindkettőjüknek az az érdeke, hogy a britekkel való kereskedelmi, gazdasági, befektetési együttműködés a jelenlegihez közelítő szorosságú legyen. Ezen kívül fent kell tartani a schengeni övezetet, meg kell erősíteni a külső határokat és a Nyugat-Balkán felé kell bővíteni az Európai Uniót.
