“Magyarország Európa pártján áll, egy erős Európáért dolgozik, és azért akarja megreformálni a brüsszeli politikát” – áll abban a dokumentumban, amelyet a kormány honlapján tettek közzé az Európai Bizottság (EB) nemzeti konzultációval kapcsolatos kritikáira válaszul.
Rezsicsökkentés
A kormány azzal indokolja a rezsicsökkentést, hogy az európai áram- és gázpiacot a nagy multinacionális vállalkozások dominálják, amelynek következtében a lakosság kiszolgáltatott az áremelésekkel szemben. Ezt azzal támasztják alá, hogy 2010 és 2015 között átlagosan 20 százalékkal nőtt az áram, 25 százalékkal pedig a gáz ára. Az EB Energiaunió című javaslata kivenné az áramár meghatározásának jogát a tagállamok kezéből és ez a kormány szerint “a magyar családok helyett újra a multiknak kedvezne”.
A bevándorlók betelepítése
A magyar kormány úgy véli, hogy az ellenőrizetlen bevándorlás biztonsági kockázatot jelent Európa és Magyarország számára. Brüsszel felső létszámküszöb nélküli betelepítési programokat is elindítana, ezért a Fidesz-KDNP már százezres nagyságrendű bevándorlószámot vizionál. A dokumentumban utalnak a 2016-os népszavazásra is, ahol “3,3 millió magyar ember (a szavazók 98%-a)” döntött arról, hogy nem akar betelepítési kvótát. Azt nem tették, hozzá, hogy a népszavazás érvénytelen volt, hiszen a szavazásra jogosultak fele nem jelent meg. A kormány által kiadott letelepedési kötvények révén egyébként 18 ezer bevándorló kapott letelepedési engedélyt.
Bevándorlást segítő szervezetek
Nem maradhatott ki a kritikából Soros György sem: a kormány szerint nem lehet elfogadni azt, hogy “külföldről pénzelt aktivistacsoportok pereket indítsanak Magyarország ellen”. Attól tartanak, hogy ezek a “magukat jogvédőnek hívó szervezetek” sorra indítják majd a pereket a magyar állam ellen, és ez több tízmilliárdos terhet is jelenthet a magyar adófizetőknek.
Külföldről pénzelt aktivistacsoportok átláthatósága
A kormány válaszában nagyon fontos szerep jut az “aktivistacsoportoknak”, ezért egy külön pontban újra kitérnek arra, hogy az NGO-knak részletesen közzé kell tenniük támogatási összegeiket és éves jelentéseiket. Azt nem tették hozzá, hogy ezek az adatok már most is nyilvánosak.
A foglalkozáspolitika hazai kézben tartása
A kormány visszautasítja azt, hogy a közmunka torzítaná a munkaerőpiac megfelelő működését, szerintük segély helyett munkát kell adniuk az embereknek. Ennek ellentmond egy friss hír, miszerint a 2018-as költségvetési javaslatban 100 milliárd forinttal kevesebb jutna közfoglalkoztatásra.
Az adópolitika hazai kézben tartása
Az adócsökkentést a munkahelyteremtés és versenyképesség legfontosabb támaszának tartja a kormány, ezért tartja fontosnak, hogy hazai kézben tartsák az adópolitikát. Kitértek arra is, hogy ugyan az EB bírálta az internetáfa csökkentését, a változás az internetezők terheit csökkentette. Egy 2016-os adat szerint az áfakulcs Magyarországon a legmagasabb az uniós országokat tekintve.
