Ideje felismernünk, hogy a gyerekeknek szükségük van a mozgásra, és totálisan szembemegyünk az emberi természettel, ha arra kényszerítjük őket, hogy órákon át gubbasszanak a helyükön és maradjanak csendben
– idézi a New York Times Brian Gatenst, a New Jersey-beli Emerson iskoláinak főintendánsát. „Hajlamosak vagyunk beleesni abba a csapdába, hogy ha a gyerekek lehatott fejjel körmölnek az asztaluknál, akkor azt hisszük, hogy tanulnak is. De rá kellett jönnünk, hogy ha közben lehetőséget adunk nekik egy kis mozgásra, az az agyukat is felfrissíti, és sokkal produktívabb teljesítményre lesznek képesek.”
Az Egyesült Államok közoktatásában egyre inkább érvényesül ez a szemlélet, és bár nehéz elmozdulni attól az évszázados alapvetéstől, hogy a gyerek üljön a fenekén tanulás közben, az utóbbi időben többféle törekvés is elindult, hogy a mindennapos mozgást a tanulóidő részévé tegyék.
Néhány éves és friss amerikai kutatások is egybecsengően arra az eredményre jutottak, hogy fizikailag aktívabb gyerekek sokkal jobban tudnak koncentrálni, gyorsabban feldolgozzák az információkat, és a tanulmányi tesztekben is jobban teljesítenek, mint a kevesebbet mozgó társaik. A svédországi Lund Egyetem idén januárban publikált kutatása különösen a fiúk esetében állapította meg, hogy
„A mindennapos fizikai aktivitás biztosítása egy jó lehetőség az átlagos iskolák számára, hogy kiemelkedő eredményű iskolákká váljanak” – állítja Jesper Fritz, a kutatás vezetője.
A mozgás felfrissíti a vérkeringést, aktiválja a tanulásért felelős az agysejteket, valósággal felébreszti az agyat, és ha ráadásul szórakoztató, játékos formában történik, még az is előfordulhat, hogy a gyerekek nagyobb kedvvel indulnak el reggel az iskolába.
Mindez egybevág a magyar kormány elképzelésével, a mindennapos testnevelés 2015-ös bevezetését azonban a mai napig nagy ellenállás kíséri, részint mert nincs meg hozzá a szükséges infrastruktúra – körülbelül ötezer telephelyen egyáltalán nincs tornaterem vagy tornaszoba, de a meglévők állapota és felszereltsége is sok esetben hagy kívánnivalót maga után –, részint mert tovább nyújtja a sokak szerint már így is túlterhelt diákok órarendjét.
Több iskola az Egyesült Államokban is arra hivatkozik, hogy a tanítási időbe nem fér bele a mindennapos tornaóra vagy sportfoglalkozás, elsősorban nekik dolgozták ki BrainErgizers nevű, párperces videókból álló programot.
A tanároknak nincs más dolguk, mint kiválasztani három-öt alkalmat a nap során, amikor az osztályteremben lejátsszák a videókat a gyerekeknek, akik figyelik a felvételen látható oktatók utasításait, és lekövetik a mozdulataikat. Egy gyors bemelegítés után jellemzően különböző sportágak – például kosár- és vízilabda, squash vagy evezés – alapmozdulatait gyakorolják, majd rövid levezetéssel végződik a minitréning.
A hét végére a gyerekek így összességében legalább plusz egy órát mozognak, és mindezt az osztályteremben, bármilyen különleges felszerelés nélkül el tudják végezni. Megismerkedhetnek néhány sportág alapjaival, mielőtt kipróbálnák azokat, a tanárok tapasztalata szerint pedig ettől a párperces mozgástól is sokkal energikusabbak és fókuszáltabbak lesznek.
A BrainErgizers-t már tizenöt állam iskoláiban használják, és vannak követői kanadai, mexikói és ausztráliai iskolákban is.
Egy másik osztálytermi edzésprogramot, a GoNoodle-t hatvanezer általános iskolában vezették be Amerika-szerte a Michelle Obama-féle „Let’s Move” mozgalom részeként. Ez az ugyancsak néhány perces videókkal operáló kezdeményezés elsősorban arra törekszik, hogy a gyerekek valódi szünetként éljék meg a mozgást. A program alkotói szándékoltan nem egy feladatsort végeztetnek el velük, szerintük célravezetőbb, ha a diákok úgy érzik, hogy az egész egy jó szórakozás, például virtuális akadályokat kell átugraniuk az asztaluk mellett, vagy táncmozdulatokat kell leutánozniuk.
„Ha biztosítunk három- ötpercnyi mozgást a gyerekeknek a teremben, azzal a tapasztalatunk szerint optimális állapotba kerülnek a következő 45 percre. Ez csupán egy kis befeketetés, aminek viszont óriási hozadéka van a tanárok számára is” – magyarázza Scott McQuigg, a GoNoodle egyik atyja.
Joseph E. Donnelly, a kansasi orvosi egyetem professzora szerint az is nagy előnye az ilyen osztálytermi foglalkozásoknak, hogy minden gyerek egyszerre mozoghat, míg a hagyományos tornaórákon sok holtidő telik el egy-egy gyakorlat között, előfordul, hogy a gyerekek mindössze 15 percet mozognak ténylegesen egy ötvenperces órán.
Ezen módszerek persze nem helyettesítik a testnevelés-oktatást, de heti egy-két tornaóra kiváltására talán alkalmasak lennének – addig is, amíg felépülnek a tesiórák keretében bevezetni tervezett lövészethez és küzdősportokhoz szükséges lőterek és termek. Ez egybevágna a Pedagógusok Szakszervezetének javaslatával is, amely a feltételek hiánya miatt heti háromra csökkentené a tornaórák számát.
(via New York Times, címlapi kép: Feitshans Elementary School)
