Van, akinek már az őszinte öröm is büdös. Az atlantista valag bezzeg nem az.
A történet úgy kezdődik, hogy egy lelkes jobboldali publicista, Bayer Zsolt, örült, miután az amerikai elnökválasztást egy számára szimpatikus jelölt nyerte meg. Ő Donald Trump volt amúgy. Az örömbuli megszervezése az ‘56 Lángja Alapítványra és a Hungarian TV Magazine of New Yorkra hárult. A Facebookon hirdették meg, ahogy a fiatalok szokták. Az lett a buli neve, hogy Jobb Világrend Beiktatási Parti. Semmivel nem rosszabb név, mint az, hogy Művészetek Völgye, vagy hogy Ákos.
A szervezők meghívták Bayert és a barátait, kollégáit, vagy úgy általában, hozzá hasonlóan felszabadult és boldog embereket, hogy mondjanak beszédeket a szoárén. Így néz ki a lineup:
- Bayer Zsolt
- Bencsik András
- Bogár László
- Nógrádi György
- Tóth Gy.László
A felszólalók és a szervezők előre kikötötték, hogy ez egy pozitív, építő jellegű mulatság lesz.
Várunk mindenkit, aki úgy érzi, hogy egy új alapokon nyugvó magyar-amerikai kapcsolat kialakulását szeretné támogatni, aki a migráns-kérdés ügyében a korlátozott és ellenőrzött, kvóta-kényszer nélküli politikát támogatja. Várjuk azokat, akiknek elege van abból, hogy saját nemzetük szeretete miatt szélsőséges elemként kezelik és rendszeresen megbélyegzik, és várunk mindenkit, aki a konzervativ értékek megőrzésének szükségességében hisz.
Azt is leírták, hogy régóta várják már a konzervatív csodát, ami most egy hetvenéves New York-i liberális milliárdos képében szállott földre.
Évtizedek óta várjuk, hogy a pusztulásba rohanó világunkat valami csoda mégis megmenti az utolsó pillanatban. Csak remélni tudjuk, hogy ez a csoda most van születőben. Örömmel látjuk, hogy a globalista médiák minden igyekezete sem volt elég ahhoz, hogy az emberből kilugozza a gondolkodás képességét. Megcsillant a remény, hogy egy mesterségesen gyártott értékrend helyére visszakerüljenek a tradicionális emberi értékek.
Ez a változás most éppen az Egyesült Államokból indulhat, és reméljük, hogy a szele tisztább levegőt fúj az egész világ és szűkebb hazánk, Európa felé is. Azért jövünk össze január 20-án, hogy ezt a történelmi lehetőséget üdvözöljük.
Persze, ahogy minden esetben, most is megjelentek azok, akiknek még a szar sem elég büdös. Magyarország jó része hozzájuk hasonló liberális huhogó, aki saját magával sem értene egyet, ha normálisan gondolkodna. Erre mondjuk sok esély nincs is.
Először csak úgy tettek, mintha tényleg érdekelné őket az őszinte mulatság, csak a részletekre lennének kíváncsiak.
Utalt az Erzsébet-utalvány fiatalok által használt nevére Antal.
Vicceskedett egy idegen érdekeket szolgáló liberális.
Tette fel a kérdést egy másik.
Hánytorgatta fel feleslegesen a mulatni akarók múltját egy másik liberális, ezúttal egy újságíró (ami még rosszabb). 
Legalább valakiben volt valami jóindulat. 
Tette szóvá a leendő elnök sikerességét a nők között.
Nem csak liberális, de értelme sincs.
Akadékoskodott egy másik liberális újságíró.
Jó, ezek semminek nem tudnak örülni, minden mögött összeesküvést látnak.
Igazította helyre a nőt a 2006-os, amúgy teljesen jogos és törvényes tüntetések egyik alapköve.
Kedves Zoltán, nem kell jegyet nyomtatni, elég, ha eljön és imádkozik.
A szervezőktől megtudtam, hogy ruhatár nem lesz, de ha valamit nagyon akasztgatni akar, meg fogják oldani.
Tette szóvá Gonda úr a nemzetközi befolyást az eseményt ellenzők mögött. 
Szia.
Attól még, hogy valaki aggódik a nemzetért, nem biztos, hogy részeg, kedves “Balázs”.
Viccelt egy liberális.
Igen.
Haha, nagyon viccesnek tetszik lenni, Gyurcsány Úr.
Annyi kérésem lenne csak az akadékoskodókhoz, hogy legalább egyszer az életükben próbáljanak meg örülni valaminek. Amikor az önök Obamája nyert, úgy emlékszem, hogy a Bayer úr és a kollégái is tisztelettudóak voltak. Sőt, amikor az önök Gyurcsánya volt a miniszterelnök, akkor sem volt egy illetlen szava sem. Próbáljanak meg legalább ennyire tisztelettudóak lenni és tiszteletben, békességben ünnepelni.
