A túrához a Pocket Guide keretalkalmazásra lesz szükségünk, amihez kiegészítésként (ingyenesen) letölthető A szobrok új ruhája. A kirándulás a Széchényi téri Magyar Tudományos Akadémia előtt kezdődik, ahol akadt egy kis félreértés: azt hittük, hogy egy helyszín egy túrát jelöl, és tovább kell lépegetni, de nem. Elég, ha elsétálunk a legközelebbi helyszínre, a program pedig érzékeli, ha ott vagyunk, és automatikusan kapjuk a fülhallgatón a vonatkozó szöveget. Ez egyébként már a kezdőpontnál is így van: ha otthonról indítanánk el a sétát, szól, hogy nem vagyunk ott, de amint megérkezünk, már köszönt is minket.
A helyszínek egyébként a 2-es villamos vonalán vannak, így azzal is lehet spórolni, ha pár megállót nem gyalog megyünk. Úgy döntöttünk, külön foglalkozunk az alkalmazás előnyeivel és hátrányaival.
+
Mobilnet: Az egyik legnagyobb pozitívum, hogy nem kell hozzá mobilnet, ugyanis ha előzetesen letöltjük a túrát, akkor azzal együtt a hang- és képanyagot, illetve a szöveget is lementi a telefonunkra.
Arányok: Erről lesz szó a negatívumoknál is, viszont annyi mindenképpen pozitív, hogy nagyjából annyi szöveg van a tervezőkről, hogy azalatt pont odaérünk a következő helyszínre.
Kizökkent: Budapesten turistáskodni szuper érzés, ráadásul nem a klisé épületekről és helyszínekről mesélnek nekünk, hanem olyan szobrokról, amiket eddig lehet, hogy észre sem vettünk.
–
Túl gyors: Még nagyjából tíz méter hiányzott az állomásokhoz, és el is indult a szöveg a szobrokról, amiket messziről nem is láttunk, ráadásul amikor ott voltunk, akkor is egy ideig keresni kellett őket. Persze vissza lehet pörgetni, de kényelmetlen.
Letakarva: Balszerencsés véletlen, de rögtön a második állomást egy hatalmas állvány és ponyva takarja, így akár ezt ki is hagyhatjuk (elég a telefonon végignézni az anyagot róla), mert nem látszik semmi.
Kiegyensúlyozatlan: A szoborról szóló szövegek inkább csak alibinek tűnnek, hogy még egy platformon lehessen beszélni néhány divattervezőről vagy márkáról. Akad olyan állomás, ahol egy háromsoros szöveg után tízszer ennyi jön arról, hogy az adott tervezőt mi inspirálja, kiknek tervez, és egyéb közhelyek. Aki ismeri a magyar divatvilágot, annak ismerősek ezek a nevek, aki nem, az meg ne korlátozza az ismerkedést nyolc névre. Olyan ez, mint az úti ajánlók: a lényeg benne van, de mélyebbre kell ásni, ha egy város igazi arcát akarjuk látni.
Narráció: Zavaró, hogy vannak olyan tervezők, akik magukról mesélnek, és vannak olyanok, akikről valaki más. Ennyi erővel a tervezők honlapjára is felmehetünk és elolvashatjuk a nyúlfarknyi bemutatkozó szövegüket.
Rossz jelzés: Pátzay Pál Dunai szél című szobra rossz helyre van téve az alkalmazásban és az sem segít, hogy az app azt a térképet használja, amin még Szende Pál utca a Wekerle Sándor utca – amelynek sarkán ténylegesen áll a mű.
Nem egy Pokémon GO: Ez nem az app számlájára írható, de mi valamiért azt gondoltuk, hogy az alkalmazás a kiterjesztett valóságot használja, így a ruhák a telefonunk kijelzőjén jelennek majd meg, ha a szobrok felé fordítjuk, és elindítjuk a kamerát.
Technika: Ez valószínűleg a keretalkalmazás hibája, de egy idő után abbamaradt az idegenvezetés (nem észlelte, ha a szobornál voltunk), illetve a Fotó készítése funkciónál – többszöri próbálkozás után is – összeomlott az app.