A Demokratikus Koalíció politikusa kérdésében először hosszan idézte, hogy a Korrupciókutató Központ matematikai elemzése szerint az EU által támogatott közbeszerzéseknél gyakori lehetett akár a tízszeres túlárazás is. A független képviselő a kutatás alapján arra jutott, hogy „Voldemort nagyúr lenyúlása” relatíve elterjedt lehet. Vadai Ágnes aztán behozza a nyolcadikosoknak szánt tankönyvet (Orbánnal), mert úgy véli, az ő kérdésére könnyebb lesz válaszolni, mint a kormányfő 2015-ös beszédéből megállapítani, miért kell egy volt gyarmattartó országnak másként viszonyulnia a bevándorlás kérdéséhez.
A fentiek miatt Vadai Ágnes a következő kérdéssel fordult Lázár Jánoshoz:
Vizsgálták a 2007-2013 programozási időszakban az EU által támogatott beruházások esetében közbeszerzéseknél túlárazást?
Vizsgálják a 2014-2020 programozási időszakban az EU által támogatott beruházások esetében közbeszerzéseknél túlárazást?
Vizsgálják-e az ÉNGY-tételeket, hogy nincs-e benne túlárazott tétel?
A DK politikusa külön kérte, hogy mivel a válasz nem érinti a 2002-2010 közötti kormányok tevékenységét, azok megemlítését a miniszter mellőzze válaszában.
Lázár János válaszában jelezte, hogy Vadai vádaskodásával, a sajtó találgatásaival ellentétben ő csak tényeket rögzít. Szerinte a kormány az egyik legszigorúbb közbeszerzési törvényt alkotta meg, amely teljesen megfelel az uniós elvárásoknak. A miniszter úgy látja, hogy átláthatóbbak a közbeszerzések, és szigorúbbak az összeférhetetlenségi szabályok.
Természetesen amennyiben Képviselőtársamnak bármilyen visszaélésről vagy szabálytalanságról van tudomása nem csak joga, hanem kötelezettsége is, hogy feljelentést tegyen.
