A népszavazás alapkérdése, érvényes lesz-e. Ez meghatározza a Fidesz és az ellenzék későbbi kommunikációját, politikai lehetőségeit, de a Policy Agenda szerint hét részletkérdésre is választ ad az eredmény. A kvótareferendum tétje belpolitikai, éspedig az, hogy a kormánynak az általa „üggyé” emelt migránsválságban mekkora a támogatottsága.
Nem elegendő számú érvényes szavazat esetén viszont az ellenzék indíthat offenzívát, mondván, a kormány foglalkozzon az embereket jobban érdeklő napi problémákkal. Ezt támasztja alá, hogy a 2008-as szociális népszavazáson, a mostani követelmények szerint is elegen voksoltak.
Hét érdekes momentum
Az eredmény mellett a Policy Agenda szerint van hét olyan aspektus, amelyre érdemes figyelni vasárnap éjszaka, mert ezek önmagukban sok támpontot adhatnak a politikai verseny állásáról.
Az első, hogy hány érvénytelen szavazat lesz. A széles közvélemény előtt ezt az álláspontot főleg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) képviselte. A pártnak ezért a referendum visszajelzés arra, hogy mennyire képes véleményével befolyásolni a választókat, miután több településen is képes volt megjelenni plakátjaival. Az érvénytelen voksok akár 4-5%-os arányából az a következtetés is levonható, hogy országos választáson sem elérhetetlen a parlamenti küszöb, vagy az állami párttámogatást biztosító 1% elérése.
A második aspektus, hogy mennyire lesz tetten érhető az adatokon belül (akár részvétel, akár a nemek száma) a településtípusok közötti különbség, hiszen pártpreferencia szempontjából 2014 óta három részre szakadt az ország. A fővárosban képes a baloldali ellenzék versenyre kelni a Fidesszel, nagyvárosokban domináns a kormánypárt, de nincs elérhetetlen távolságban, míg a 10 ezer fő alatti településeken a Fidesz első helye megkérdőjelezhetetlen, és a Jobbik a második erő. A Policy Agenda szerint ez a törésvonal vasárnap is maradhat. Budapesten akár érvénytelen is lehet a szavazás, míg a Fidesz stabil hátországát jelentő kistelepüléseken elmehet a többség szavazni.
A harmadik kérdés, amely főleg a Magyar Liberális Párt későbbi kommunikációját határozza meg, az „igen”-ek aránya. Amennyiben ez 5% körüli lesz, akkor nyilvánvalóan az lesz a liberálisok érdeke, hogy felnagyítsák ennek jelentőségét, és a 2018-as választások előtt megpróbáljanak pozíciót fogni a többi ellenzéki párttal való alkudozás előtt.
A negyedik kérdés, hogy a határon túli szavazók milyen arányban vesznek részt a szavazáson, hiszen ez a közeg az országgyűlési választásokon a Fidesz aranytartalékának számít. Nélkülük nem lett volna kétharmados többség két éve, és számolnak velük 2018-ban is.
Az előző országgyűlési választáson 66,4%-os volt a részvétel a levélben szavazó határon túli kettős állampolgárok körében. Ha ez most kevesebb lesz, akkor jelzés a Fidesznek, hogy a mozgósítási erejük ebben a térségben problémás lehet.
Külön figyelmeztető lehet, ha az igen, és az érvénytelen szavazatok aránya meghaladja a 2014-ben nem a Fidesz-re, és nem a Jobbikra leadott szavazatok arányát (3%-ot), mivel azt mutatja, hogy növekedik az ellenérzés a kormánypárttal szemben.
Az ötödik aspektus, hogy lesz-e különbség a baloldali vezetésű városok (pl. Szeged, Salgótarján. Kazincbarcika) és a kormánypárti városok részvételi, érvényességi aránya között. Ha nem, vagy magasabb lesz a részvétel, és az érvényes nem szavazatok aránya az „ellenzéki településeken” több lesz, akkor kijelenthető, hogy működött a kormány megfélemlítő retorikája, amikor azzal érvelt, hogy ha elbukik a kötelező kvóta elleni magyar küzdelem, akkor baloldali városokba hoz az Európai Bizottság migránsokat.
A hatodik szempont a Jobbik és a kormánypárti települések közötti esetleges eltérés. Bár nincs sok település, ahol a Jobbik adja a város vezetését, de mégis visszajelzést ad a választói attitűdről, hogy milyen szavazati arány lesz pl. Tapolcán, Ózdon, vagy akár Tiszavasváriban. Ha ez rosszabb lesz a kormány szempontjából, mint a kormánypárti városokban, akkor azt mutatja, hogy ezeken a településeken a kormány iránti ellenszenv erősebb, mint a félelem a migrációtól.
A hetedik kérdés, hogy lehet-e mérni különbséget a migrációval érintkező területek és azok között, akik csak a tévében, hírekben találkoztak a problémával. Azaz a kvótanépszavazás eredménye a kormánynak kedvezőbb lesz-e a déli határvidéki településeken, mint a borsodi falvakban, vagy éppen ennek ellenkezője lesz megfigyelhető.
A Policy Agenda szerint ezek jelentősen befolyásolják a pártok későbbi stratégiáját, hatásuk akár hosszabb távú is lesz, mint az, hogy érvényes, eredményes lesz-e a népszavazás.
