Amikor az ember háborús övezetből menekül, mert félti az életét, mert nincs jövőképe, megélhetése, az a másik oldalról nézve is egy világosan érthető, tiszta helyzet. Elméletben a megoldás is roppant egyszerű, békét kell teremteni.
Szíriában is szárazsággal kezdődött
Az ENSZ éghajlatváltozás hatásait vizsgáló kormányközi testülete, az IPCC minden egyes jelentésében kiemeli, hogy bolygónk változó klímája, súlyosbítva az egyre növekvő népességgel nagy területeken okoz majd élelmiszer- és vízhiányt. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, arról Benkő Dánielt, a WWF Magyarország éghajlatváltozási szakértőjét kérdeztük.
Az országot négy évig komoly aszály sújtotta, amit csak tetézett, hogy Törökországban gátat építettek az Eufráteszen, ezáltal a folyó vízhozama szír területen jelentősen visszaesett. Ebből indult a gazdák tüntetése, majd a hatalom agresszív fellépése nyomán a polgárháború.
Ritka a tisztán klímamenekült
A szárazság vagy pusztító árvizek sújtotta területeken veszélybe kerül a mezőgazdaság, az élelmiszerárak egyes régiókban magasra kúsznak, az emberek elveszítik megélhetésüket. Teljesen természetes, hogy nem tűrik csendben a nyomort, elvándorolnak. Őket nevezzük ma “gazdasági bevándorlóknak”.
– emeli ki Benkő Dániel.
Egyetlen egy összefüggésben beszélhetünk tisztán, teljesen egyértelműen klímamenekültekről: a csendes-óceáni kis szigetállamok lakóival kapcsolatban, akiknek országát szó szerint elnyeli a tenger. Már most.
De nézzük például Délkelet-Ázsiát. Az India és Kína rizstermesztését biztosító folyók a száraz évszakban a Himalája gleccsereinek olvadékvizéből nyernek utánpótlást. Ezek a jégfolyamok viszont rohamosan fogynak, ha teljesen eltűnnek, fent említett területek víz nélkül maradnak. És itt él az emberiség csaknem egyharmada – ha életkörülményeik ellehetetlenülnek, világos, hogy egyre többen vándorolnak el.
Idén például az El Niño miatt szokatlan szárazság sújtotta az Egyesült Államok nyugati partját. A mezőgazdaságot kutakból még el lehetett látni, de a folyókra telepített erőművek már nem tudtak dolgozni, egész konkrétan áramhiány sújtotta az USA nyugati államait.
Fotó: MTI/EPA/Michael Nelson
Egymilliárd menekült 2100-ig
De míg a gazdag országok meg tudnak birkózni egy-egy terület elsivatagosodásával, mint teszi azt például az USA vagy Spanyolország, a fejlődő államok számára teljesíthetetlen a feladat.
Mindent összevetve tehát a klímamenekültek problémáját nem úgy kell elképzelni, hogy éhes és szomjas emberek milliói ostromolják a fejlett országokat. Hanem a klímaváltozás következményeként az éhezés, a szegénység, a kilátástalanság számtalan konfliktust fog kirobbantani – ezek elől menekülnek majd az emberek.
Hányan és honnan? Benkő Dániel válaszai megdöbbentőek.
Afrikából, Ázsiából, a Közel-Keletről
Először is a tengerparti területekről az emelkedő vízszint miatt kell majd menekülni. A becslések szerint 2040-re évente 17500 km2 területet elnyelő óceánok százmilliókat veszélyeztetnek. Nem csak az apró szigetállamokban: Bangladesben például 17 millió ember él kevesebb, mint 150 centivel a jelenlegi tengerszint felett, és ne feledkezzünk meg Észak-Amerika, Dél- és Kelet-Ázsia part menti roppant metropoliszairól.
Másrészt a ma is eleve száraz vidékekről, mint Észak-Afrika vagy a Közel-Kelet, ahol a víz már most komoly konfliktusok forrása. Gondoljunk csak Izrael és szomszédai, Egyiptom és Szudán vagy Törökország és Szíria konfliktusára a vízért.
Harmadrészt pedig a nagy népsűrűségű területek lakói kerülnek bajba, ahol a mezőgazdasági termelés 5-10 százalékos csökkenése is az egekbe löki az élelmiszerárakat. Ilyen például a Gangesz és az Indus völgye, Kína tengerparti területei vagy a Nílus-mente.
A jövő tehát elég sötét, és amennyiben a szír konfliktust a vízhiányra vezetjük vissza, megállapíthatjuk: a klímamenekültek első hulláma megérkezett.
