A kormányszóvivő, aki brit, illetve Londonban dolgozó magyar újságírókat tájékoztatott a magyarországi belpolitika és a magyar gazdaság folyamatairól, a londoni magyar nagykövetségen tartott beszélgetésen kijelentette: a népszavazáson arra kell válaszolni, hogy “mások dönthessenek-e helyettünk egy olyan kérdésben, amelyet soha nem delegáltunk sem európai, sem más intézményekhez”.
Kovács Zoltán leszögezte:
a kvótareferendumnak politikai és jogi értelemben is van következménye. Képtelenség, és fel sem vetődik, hogy a magyar parlament figyelmen kívül hagyhatná a népszavazás eredményét, és elképzelhetetlen az is, hogy Brüsszelben ne kellene foglalkozni a magyar nép akaratának kifejezésével.
Hangsúlyozta: az elhangzott vádakkal ellentétben szó sincs arról, hogy a népszavazás bármilyen szempontból az európai uniós tagságról szólna, de az egyértelmű, hogy Európáról szól, “arról, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk”. A magyar kormány egy olyan erős Európai Unióban gondolkodik, amely az erős tagállamokon keresztül valósul meg – mondta Kovács Zoltán.
A kormányszóvivő szerint vannak természetes korlátai és határai az integrációnak, vannak területek, amelyeken nem szabad erőltetni olyan integrációs folyamatokat, amelyek láthatóan több kárt okoznak, mint amennyi haszonnal járnak.
Kijelentette: a visegrádi négyek, illetve a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országok együttműködése hamarabb és hatékonyabban ért el eredményeket az illegális migráció megfékezésében, egyes esetekben majdnem megállításában, mint “bármiféle magasztos és soha meg nem valósult európai elképzelés”.
A népszavazással kapcsolatban lehet sokféle politikai érvet használni, de szerinte teljesen egyértelmű, hogy nemzeti ügyről van szó. Mindaz, ami az elmúlt évben történt, különös tekintettel a déli határon lezajlott erőszakos cselekményekre, nem egy politikai felfogásról szól, hanem arról, hogy elképzelhető-e az, hogy az Európai Unió egyik tagállama, és rajta keresztül az egész EU ilyesmiknek lehessen kitéve
– mondta Kovács Zoltán.
Szólt a magyar gazdaság folyamatairól, kiemelve, hogy a hazai össztermék (GDP) növekedési üteme a vártnál gyengébb évkezdet ellenére az idén meghaladja az EU-átlagot, a munkanélküliségi ráta 5 százalék alatt, az államháztartási hiány pedig mélységi rekordokon jár, és folyamatosan csökken az államadósság.
A munkanélküliségi adatokkal kapcsolatban Kovács Zoltán kiemelte, hogy az állástalanok aránya 2010-ben még 11,4 százalék volt. Az egymillió új munkahely megteremtésének célkitűzése, amelyet 2010-ben “még oly sokan kinevettek és gúnyt űztek belőle”, elérhető közelségbe került: jelenleg 670 ezerrel van több munkahely a magyar gazdaságban, mint 2010-ben – hangsúlyozta a kormányszóvivő.
Hogy a makroadatok alapján a kormány számít-e újabb államadós-osztályzati felminősítésre, Kovács Zoltán kijelentette: a kormány nem szokott ezen spekulálni. Nyilvánvalóan fontos minden ilyen hitelminősítői döntés, de a piacok már döntöttek, ezt jelzi a magyar állampapírok, a magyar állam finanszírozása iránti bizalom, a felárak csökkenése – tette hozzá. A felminősítési esélyekről szólva úgy fogalmazott, hogy “a piacokkal túl sokáig nem lehet vitatkozni, aminek eljön az ideje, annak meg kell történnie”.
A Fitch Ratings májusban – a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként – már visszasorolta a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-osztályzatot, és londoni elemzői várakozások szerint nem kizárt, hogy még az idén a Moody’s Investors Service is követi a példát.
(MTI)
