A 168 Órának azt mondja, nem tartja túlzásnak, hogy a kormány közigazgatási bíróságaival kikerülhetnének a politikailag kényes ügyek a normál bírósági rendszerből. Lázár János ugyan cáfolta, hogy a „csókosok bíróságát hoznák létre”, de a volt igazságügy-miniszter szerint valós a félelem. A tervezet egy sor racionális elemet is tartalmaz, de a bírósági szervezetben egy idegen test jönne létre.
Lázár miniszter érvelésével ellentétben Bárándy Péter úgy véli, nem az ügymenet gyorsítása a valódi cél, inkább az állhat a háttérben, hogy a bíróság miatt nem sikerült eltitkolni az MNB-alapítványok költéseit. Az ördög azonban valójában ott „kandikál ki”, hogy közigazgatási bíró lehet olyan szakember is, aki nem bíróként szocializálódott.
Miközben az, hogy a bíróságok minden szervezeti és egyéb átalakítás ellenére még függetlenek maradtak, az főként ennek a szocializációnak a javára írható. Ráadásul a bíróság működési struktúrája is védi a függetlenséget, és észrevehetővé teszi a durva befolyásolást.
Bárándy Péter ezt azért tartja lényegesnek, mert ügyészség szinte már nincs is, „rég bedarálták”. Szerinte ez a szándék érhető tetten a bíróvá válás feltételeinek szabályozásában is. Ráadásul ezen bíróságok hatásköre pont a végrehajtó hatalomnak kiemelten fontos, kényes kérdésekre terjedne ki: a szólásszabadságra, a gyülekezési szabadságra, a sajtó szabályozottságára.
Nem beszélve arról, hogy pont azokra a szervezetekre vonatkoznak – NAV, versenyhivatal, Médiahatóság, Közbeszerzési Döntőbizottság, Nemzeti Választási Bizottság –, amelyek egy-egy döntésükkel keresztbe tehetnének a kormánynak.
Legyen az elnök, Patyi András
Szerinte az immár nem kérdés, hogy a kormány mindenféle kontrollt kiküszöbölne, az átalakítás is tökéletesen beleillik a központi hatalom korlátlanságát biztosító eddigi rendelkezések sorába.
Ráadásul ennek a külön bíróságnak a vezetői tisztségére egy személyre szabva írták ki a feltételeket. Nyugodtan oda lehetett volna írni, hogy az elnök Patyi András legyen.
A volt igazságügy-miniszter azzal nem ért egyet, hogy a legnagyobb ellenzéki párt egyeztetni sem akar a javaslatcsomagról, amelynek néhány értékes eleméről érdemes lenne szakmai vitát folytatni.
Ha egyszer nem vonult ki az ellenzék rögtön az Alaptörvény elfogadása után a parlamentből, nem adta vissza a mandátumát és ezzel nem tette lehetetlenné az állam további működését, akkor itt most sértettségnek helye nincs.
A riporter, Lampé Ágnes felvetésére, hogy a Szájer József felesége által elnökölt Országos Bírósági Hivatal (OBH) sem támogatja a tervezetet, a volt miniszter ezt feleli.
Olyan jelenségnek, mint Handó Tünde, nem lenne szabad léteznie egy országban.
Nem elsősorban a házastársi viszony, hanem a hatalomkoncentráció miatt a szervezet élén. Szerinte hiba, hogy a bírák személyes előmenetelétől, jutalmazásától és büntetésétől kezdve a hivatali áthelyezésen át minden Handó Tünde kezében van. Bárándy éppen a bírói szocializációval magyarázza az OBH tiltakozását, amely ellenére – szerinte – a kormány keresztülviszi a javaslatát.
És akkor valóban elvész a monolit államon belül működő utolsó mentsvár, hisz az igazságszolgáltatásban még mindig lehetett bízni. De amikor az MNB-ügynél jól eltervezték a közpénzek eltitkolását, a bíróság pedig ennek keresztbe tett, Orbánék azt mondták: akkor mi meg a bíróságnak teszünk keresztbe.
