Árfolyamgátasok figyelem, tényleg százezreket lehet nyerni ezzel a döntéssel

Új időszámítás kezdődött 2015 februárjától a volt devizahitelesek életében, hiszen forintosították a hiteleket, így nem kell többet aggódniuk a forint árfolyamának ingadozása miatt. Legutóbbi cikkükben a törlesztő-részleteket vették górcső alá, és gyűjtésükből kiderült, hogy a jegybanki alapkamat csökkenése együtt járt a havi részletek néhány százalékos mérséklődésével.

Igen ám, de van egy majdnem 200 ezres csoport, a volt árfolyamgátasok köre, akik a következő években azzal szembesülhetnek majd, hogy jelentősebben megemelkedik a törlesztő-részletük. Az emberek kétharmada 2012-ben lépett be az árfolyamgátba, vagyis az öt éves kedvezményes törlesztőt lehetővé tevő időszak ennek értelmében a többségnél 2017-ben lejár. De még bőven lesznek olyanok is, akiknek csak 2019-ben zárul le a 60 hónapos árfolyamgátas időszak és utána nő meg a havi kiadás.

Jobb vagy rosszabb lett a forintosítással?

Azért választhatták viszonylag sokan ezt a lehetőséget, mert egycsapásra csökkenthették vele a havi hiteltörlesztést. Egy svájcifrank-hiteles például a 2012-es átlagos 240 forintos árfolyam helyett 180 forinton törleszthetett, ami azonnal 25 százalékkal (!) alacsonyabb havi kiadást jelentett.

Ez a kedvezményezett helyzet viszont csak 5 évig adott, és persze a különbségről sem feledkeztek meg, ami egy külön gyűjtőszámlán halmozódott (csak a tőketörlesztés eltérése a 180 forintos árfolyamhoz képest, mert a kamattörlesztést a bankok és az állam fele-fele arányban átvállalták). Ergo már az elején tudni lehetett, hogy csak egy átmeneti könnyítésről van szó, amíg sikerül egyenesbe hozni a családi költségvetést.

A devizahitelesekkel való elszámolás, valamint a 2015 elején levezényelt forintosítás sok változást hozott az árfolyamgátasok életében.

• Egyrészt a többség nagy örömmel vehette tudomásul, hogy a gyűjtőszámláján lévő tartozás teljesen eltűnt (a visszajáró összegből először a gyűjtőszámlát kellett kiütni, utána lehetett magát a tőketartozást csökkenteni).
• Másrészt a végleges forintosítás 256,47 forintos svájci frank árfolyam mellett valósult meg, ami magát az árfolyamgát intézményét tette indokolatlanná és komolyabb mértékű törlesztés-növekedést okozott volna.
• Harmadrészt az ő tartozásuk kamatozása is lecsökkent: míg a forintosítás előtt 8% feletti hitelkamatot kellett fizetni, 2015 februárjától már 6% alattit.

Viszont még ezzel együtt is olyan szituáció állt össze, amely szerint az árfolyamgátasok havi törlesztőjének emelkednie kellett volna. Ezt kivédendő kimondták, hogy a 2015 januárjában fizetett törlesztőt nem lehet megemelni az 5 éves periódus 2017-2019 közötti lejáratáig (bár a kamatok változása miatt változhatott a részlet).

Azaz a ténylegesen fizetendő részlet helyett mesterségesen továbbra is alacsonyabb volt a havi kiadás. A különbözetről most sem feledkezhettek el a bankok, a törvények szerint azt fokozatosan hozzá kellett írniuk a tőketartozásához (és ez már nem kedvezményes, hanem a hitel rendes kamatozásával megy).

Mégis mit lehet tenni most?

Szerencsére több lehetőség közül is választhatnak a volt árfolyamgátasok, nevezetesen kettőből:

1. Az alapeset az, hogy nem tesznek semmit és megvárják, hogy leteljen az öt év (2017-2019 közé tehető valamikorra).

Ez azért problémás, mert az indokoltnál alacsonyabb törlesztő miatt fokozatosan nő a tőketartozásuk, és ennek hatását egyszerre akkor érezik meg majd, ha a 60 hónap lejár. A szabályok szerint maximum 15 százalékkal növekedhet a törlesztőrészletük. Így ha ennél nagyobb emelésre lenne szükség, akkor a bank azt teheti, hogy meghosszabbítja a hitel futamidejét az adós legfeljebb 75. életévének betöltéséig.

Első ránézésre nem tűnik vészesnek a helyzet, hogy például egy 7 milliós hitelt 5 százalékos kamat mellett nem 10 évig, hanem 12 évig kell fizetnünk. A törlesztő 74 ezer és 65 ezer forint rendre, viszont mivel tovább fizetünk alacsonyabb törlesztőt, összességében jóval több kamatot fizetünk ki. A példában a rövidebb futamidőnél 8,9 millió forint a teljes kiadás, míg a hosszabb futamidőnél 9,3 millió, következésképpen 400 ezer forinttal magasabb az összes terhünk.

2.   Saját kérésünkre megtehetjük, hogy a 180 forintos rögzítésből kilépünk, és inkább vállaljuk a magasabb törlesztőt.

A korábbi levezetés alapján ezzel a döntésünkkel a végső elszámolásnál nagyon sokat tudunk nyerni. Akár több százezer forintot is, ha sikerül elkerülni, hogy a bank a futamidőnket meghosszabbítsa.

Elkészítettek egy becslést, és a korábbi példánál maradva az jött ki, hogy aki időben kapcsolt, és már 2015 júniusában módosította a szerződést és átmenetileg a magasabb törlesztőt (68 ezer forint helyett 75 ezer forintot) fizetett, az a futamidő lejártakor mintegy 160 ezer forinttal fizet ki kevesebbet, mint a kivárás esetén. Az ábrán is jól látható, hogy csak egy ideig fizetünk többet, később a mérleg nyelve a módosítás felé mozdul el. Nem sok az eltérés, mindössze 2500 forint a két forgatókönyvnél, de 10 év feletti fennmaradó futamidőnél ez is nagyon sokat számít.

Mindent egybevéve a következő konklúziót vonhatjuk le:

• Minél kisebb összeget kaptunk vissza arányaiban az elszámoláskor (pl. 5-10 százalékot és nem 25-30 százalékot), annál jobban megéri kilépni az árfolyamgátból, mert akár néhány éves futamidő-hosszabbításra is sor kerülhet.
• Minél kevesebbet töltünk 2015 februárja után a rögzítésben, annál jobb, hiszen a tőketartozásunkat nem növeli a bankoknál külön nyilvántartott összeg.
• Minél hosszabb volt a hitelünk futamideje, annál kisebb lehetett az indokolt és rögzített törlesztő közötti különbség, így egyre kisebb a valószínűsége, hogy nagyobb mértékben emelkedjen a törlesztő vagy kitolódjon a hitel futamideje.