Az MSZP alelnöke, Nemény András magánszemélyként a kormány “Tudta?” kezdetű plakátjának szövege miatt fordult ismételten az Nemzeti Választási Bizottság, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvének megítélése szerinti sérelme miatt.
A politikus a kampány hivatalos kezdete előtt már fordult a testülethez ugyanezen plakát miatt, az NVB akkor arra hivatkozva utasította el a kifogást, hogy a testület csak a kampányidőszakban elkövetett cselekményeket vizsgálhatja.
Kifogásolta, hogy a plakát szövege megtévesztő, nem valós a “városnyi” kifejezés, és félrevezető az “illegális migráns” kifejezés is, mivel ezeknek az embereknek megállapították a menekültstátuszát. Nemény András véleménye szerint a kormánynak semleges álláspontot kellene elfoglalnia a kampányban.
Az ülésen Rádi Péter, a bizottság választott tagja ismertette a tagokkal a határozati javaslatot, hogy a testület a kifogásolt kampányt tekintse politikai véleménynek, a véleménynyilvánítás keretein belül adott állásfoglalásnak, amely a közügyek demokratikus megvitatásának része.
Elmondta: a kifogástevő szerint önmagában a kormány részvétele a kampányban sérti a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Ugyanakkor Rádi Péter véleménye szerint jelen esetben, amikor a kormány kezdeményezte a népszavazást, nem lehet semleges, passzív szereplőnek tekinteni, sőt kezdeményezőként a népszavazási eljárás egyik legfontosabb szereplője.
Kifejtette azt is, véleménye szerint a konkrét állítás belefér a véleménynyilvánításba, különösen, hogy az Alkotmánybíróság azt elég tágan értelmezi.
Litresits András, a testület MSZP-s delegáltja szerint a kormány nem tájékoztat, hanem kampányol, és felveti az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét, hogy “a kormány közpénzből akármennyit kampányolhat”.
Tóta Áronné választott tag ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a kampány a kormány és az illetékes minisztérium tájékoztatási kötelezettségnek tekinthető.
Fábián Adrián választott tag azonban azt mondta, kétségei vannak, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága mint elsődlegesen emberhez köthető alkotmányos alapjog megilleti-e a kormányt.
Véleménye szerint a kormány kampánya megsérti a jóhiszemű joggyakorlás alapelvét, amikor azt sugallja, hogy a kormány biztosan tudja, hány embert telepítenének Magyarországra, miközben csak sejtése lehet róla.
Rádi Péter válaszában azt mondta, a jogszabály esélyegyenlőséget garantál a kampány résztvevői között, így akkor sértenék meg a törvényt, ha nem biztosítanák a kormánynak a véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.
Az ülésen Fábián Adrián és Litresits András ellenszavazatával a tagok elutasították a kifogást.
Az ülésen részt vevő Gőgös Zoltán, az MSZP alelnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az NVB döntésével kimondta, hogy “a kormány választási időszakon belül is hazudhat”. Elképesztőnek nevezte, hogy “nyilvánvaló hazugságot állít a kormány és ennek nincs következménye”. Jelezte: jogorvoslattal a Kúriához fordulnak.
A politikus azzal kapcsolatban, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást az NVI-nél február 23-án történtek miatt, ellenben hivatali bűnpártolás gyanúja miatt a keletkezett iratokat továbbítottat a Fővárosi Főügyészségre, azt mondta: “elég érdekes, hogy a rendőrség szerint a nem létező bűnt pártolja valaki”. Hozzátette: várják az ügyészség álláspontját.
Az ülés elején Litresits András javasolta, a bizottság vegye napirendjére, hogy tegyenek panaszt a nyomozást megszüntető határozat ellen, de a testület többsége ezt elutasította. Ezzel kapcsolatban Gőgös Zoltán azt mondta, most határozatképes volt az ülés, dönthettek volna a panaszról, mégsem tették, és jelezte, várják, hogy az NVB tesz-e panaszt.
Hozzátette: a hatóság bűnpártolása sem évül el 8 évig, és szeretnék rávenni a hivatalos szerveket, hogy ne segítsék “az ilyenfajta kormányzati bűncselekményt”. Furcsának nevezte, hogy sem az elkövetőket, sem a hírek szerint a háttérben lévő fideszes alelnököt nem kérdezte meg a hatóság a nyomozás során. Megjegyezte: durva, hogy nem a cselekmény számít, hanem az, hogy ki követte el.
Az ülésen Litresits András felvetette, miért olyan időpontban hívták össze az ülést, ahol a földügyi népszavazás aláírásainak ellenőrzéséről, valamint a kormány kampányáról is szó van, amikor két ellenzéki delegált sem tudott megjelenni. Patyi András az ülésen jelezte: a jogorvoslatok határideje miatt kellett összehívni péntekre az ülést.
(MTI)
