A 444.hu cikkben mutaatta be a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) körüli visszásságokat. A portál összesítése szerint a 2012. végén létrehozott MNKH 5,5 milliárd forint állami pénz elköltése után 2,8 milliárd forintnyi üzletet tudott összehozni a magyar cégeknek, tehát
Egymilliárd, 0 üzlet
Azt is megtudták, hogy a legdrágább, Törökországban működő kereskedőház révén egy Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor sógorához köthető üzletember, Adnan Polat, illetve cége, az ALX Kft. kapott megbízást. A vállalkozás egyszeri nyitási díjként 535 ezer eurót (168 millió forintot), havidíjként 160 ezer eurót (50 millió forntot), negyedéves díjként 236 ezer eurót (74 millió forintot) egy évig azt követően pedig 75 ezer eurót (23 millió forintot) kapott.
Ezért a pénzért Törökországban, Cipruson és Görögországban képviselik a magyar cégeket, ahol az MNKH a 444.hu számára elküldött adatai szerint 2013 óta egyetlen üzlet sem jött össze a kereskedőház közreműködésével.
Nemlétező kereskedőház Moszkvában
A portál egészen elképesztő felfedezést tett az MNKH-tól megszerzett adatok alapján. 2013-ban a teljes magyar sajtó beszámolt róla, hogy Moszkvában magyar kereskedőház nyílt. A nemzetiszínű szalagot Tarsoly Csaba és Szijjártó Péter együtt vágták át, erről kép is megjelent az MTI-ben (ezt láthatja cikkünk kiemelt képeként). A 444.hu viszont megtudta, hogy az MTI beszámolója, a fotó és Szijjártó Péter a moszkvai magyar kereskedőház kapcsán tett nyilatkozata ellenére úgy tűnik, hogy
A 444.hu a kiperelt papírokban nem találta nyomát a moszkvai érdekeltségnek, ezért az eljárásban külön kérték az orosz vállalkozás adatait. Megkeresésükre azt a választ kapták, hogy
(…) az MNKH Zrt. Oroszországban soha nem nyitott kereskedőházat. Az MNKH Zrt. valóban felmérte a régiót, és az MVTD (Tarsoly Csaba érdekeltsége – a szerk.) nevű céggel folytatott tárgyalásokat egy lehetséges oroszországi kereskedőház megnyitásáról, azonban szerződéskötésre nem került sor, ott kereskedőház nem nyílt.
A 444.hu infografikát is készített a kereskedőházakról, itt megtekintheti.
UPDATE: a minisztérium reagált
Hétfő délelőtt a Külgazdasági és Külügyminisztérium levélben küldte el észrevételeit a cikkel kapcsolatban. Mint írták,
Mint azt számtalanszor elmondtuk, a moszkvai kereskedőház a Quaestor magánkezdeményezéseként indult el. Értelemszerűen így havidíjra sem volt a Quaestor jogosult, és más jogcímen sem jutott közpénzhez. Ez nem jelenti azt, hogy az MNKH nem közvetített orosz relációban ügyletet, de ezekben a Quaestor nem vett részt.
A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) feladataival kapcsolatban közölték, hogy
Az exportpromóció, az egy szolgáltatás, amelynek eredménye, ha úgy tetszik profitja nem feltétlenül az MNKH-nál keletkezik, sokkal inkább az MNKH-val együttműködő kis- és közepes vállalatoknál. 2014-ig egy cég – a HITA – foglalkozott a beruházásösztönzéssel és az exportpromócióval, ezek a feladatok 2014-ben váltak szét, tehát a tavalyi volt az első év, amikor a kereskedőházi rendszer működött. Bizonyos területeken ért el sikereket, bizonyos területeken még több munkára van szükség. De egyéves működés után kritizálni egy vállalatot azért, mert nem elég termelékeny, nos ezt valóban méltatlannak gondoljuk.
Olyan országokban jöttek létre relációs kereskedőházak, amelyekben addig nem vagy alig voltak jelen magyar termékek, szolgáltatások. Természetesen az új piacokon való jelenlét megerősítéséhez idő kell. A környező és a nyugatabbra fekvő országok, vagyis a versenytársaink már sokkal előbb hozzákezdtek az exportpromócióhoz, és sokkal több pénzt áldoznak rá. A Kereskedőház munkája nem csak a relációs kereskedőházak tevékenységéből áll. Az MNKH kiállításokra, üzleti fórumokra viszi el a magyar kkv-kat úgy, hogy az nekik minimális költséget jelent, miniszterelnöki, miniszteri delegációkban utaznak a magyar kkv-k képviselői külföldre az üzleti lehetőségek reményében.
