Emlékeznek még, mi történt májusban? Megvan a Facebookon indult, de aztán villámgyorsasággal az egész magyar sajtót bejárt botrány? Tudják, amikor egy Down-szindrómás fiatalembert kitiltottak egy budapesti edzőteremből? Legalábbis erről mesélt a fiú, Mikó Attila bátyja közösségi oldalán.
Hogy valójában mi is történt, nem lehet tudni. A felháborodáscunami után megszólalt a másik oldal is. Az illetékes edzőterem tulajdonosa elmondta saját álláspontját a történtekről. De valójában nem is feltétlenül fontos, hogy pontosan ki mit mondott, vagy nem mondott. Az egész esetből viszont egy dolog mindenképpen levonható tanulságként.
Szakmai háttér nélkül nem megy
Kovács Patrícia színésznő, a SUHANJ! Alapítvány társalapítója úgy véli, a tavasszal történteknek semmi köze nem volt a rosszindulathoz, az egész botrány a hozzá nem értésből fakad.
Az akadálymentesség, az épek, illetve a sérültek együtt sportolása nagyon nehéz, és kényes terület. Erre fel kell készülni és biztosítani kell egy olyan stábot, ahol még az utolsó teremedző is tisztában van azzal, hogy kinek mire van igénye és szüksége adott helyzetben.
A SUHANJ! csapata 2010 óta működik, az alapítvány azzal a céllal jött létre, hogy megosszák a mozgás örömét a sérült, és fogyatékkal élő emberekkel.
Szerettük volna, hogy a teljesen egészséges emberekhez hasonlóan nekik is legyenek a mindennapi életben elérhető sportolási lehetőségeik. És ami nagyon fontos, nem szegregáltan, az ép emberektől elkülönítve, hanem integratív körülmények között, együtt, mondja Gusztos Péter alapítványi elnök.
Futó- és triatlonversenyeken fogyatékkal élő résztvevőkkel futnak együtt, de emellett heti rendszerességgel szerveznek edzéseket is. Látássérült és később értelmi fogyatékkal élő gyereknek tartottak spinning órákat, és szerveznek úszóedzéseket látássérülteknek és végtaghiányos gyerekeknek.
Épp ezért az épek és a fogyatékkal élők együtt sportolhatnak a konditeremben, és a csoportos órákon. A bejárattól vezetősáv segít a látássérülteknek a tájékozódásban, majd az alacsonyra helyezett recepciós pult (hogy akár mindkét oldalán ülhessenek kerekesszékesek) mellett találnak egy Braille írással készült térképet a teremről.
Az öltözők, a mosdók és a zuhanyzók mindenki számára könnyen megközelíthetők, szélesek a folyosók, az öltözőszekrény és a kulcs pedig kitapintható, hogy a látássérültek is könnyedén boldoguljanak.
A belső enteriőr minimalista, nagyon egyszerű és letisztult, a piktogramok nagyon egyértelműek és egyszerűek, hiszen szeretnénk, ha a mentális problémákkal élők is otthon éreznék magukat nálunk, sorolja az edzőterem különlegességeit Patrícia.
Csak egy mozdulat, és máris lehet izzadni!
És ha már egyszer egy edzőteremről beszélünk, nem mehetünk el szó nélkül az akadálymentesített kondigépek mellett, amik szó szerint egy laza mozdulattal átalakíthatóak úgy, hogy például kerekesszékkel is lehessen súlyokat emelgetni.
Fenyvesi Zoltán, alias Wheelchairguy, kerekesszékes sportoló korábban nem járt konditerembe. Számára a félmaratonok, maratonok jelentették a mozgást, de azért látott, és hallott dolgokat.
Mozgáskorlátozottként már bejutni vagy éppen megközelíteni sem tudod az épületet, de a legnagyobb problémát a gépek, és a mosdók jelentik a hagyományos termekben. Ezzel szemben a SUHANJ! Fitness a 4-6-os villamosok vonalán van, de autóval is könnyen megközelíthető.
Zoltánnak különösen szimpatikus, hogy segítségkérés és mások megzavarása nélkül is el tudja végezni a gyakorlatokat a gépeken. Nem kell sokat pakolnia, csak kihúz egy kart, arrébb teszi az ülést és már emelheti is a súlyokat.
Az eszközpark fontos, de a háttértudásnak is meg kell lennie
A belvárosi edzőterem nem csak a belső tér elrendezését és a konditermi gépeket akadálymentesítette. Az itt dolgozó edzők mind egy szálig valamilyen gyógypedagógiai képesítéssel is rendelkeznek, vagyis fel vannak készülve a sérült, fogyatékkal élő sportolni vágyókra, és az ő igényeikre.
Az integráció pedig az fitnesz terem stábján belül is megvalósul.
Az edzők között dolgoznak mozgás – és látássérültek. Fenyvesi Zoltán kranking órákat tart majd hétköznaponként több alkalommal, az egyik pilátes edző hölgy pedig látássérült. Egykor RSG utánpótlásedző volt, de egy betegség következtében 35 százalékos vaksággal él, mondja Kovács Patrícia.
A személyi edzés mellett egyébként lesznek csoportos órák, funkcionális edzések, és hagyományos aerobik órák is, és még valami, amivel a fogyatékkal élő gyermeket nevelő szülők kedvében szeretnének járni. Hétköznap délelőttönként integrált gyermekmegőrzőt biztosítanak, hogy az anyukák és apukák is tudjanak mozogni egy kicsit.