Hogy mi a közös Barcelonában, Berlinben, Lisszabonban és Hongkongban? Azon kívül, hogy mindegyik kedvelt úti cél, éppen azon dolgoznak, hogy kevesebb turista látogassa őket. Ennek egyébként nem sok köze van az idegengyűlőlethez, sokkal inkább a turizmus természetének megváltozásában kell keresni az okokat.
Mert sokan vannak
Barcelonában a tavaly megválasztott baloldali polgármester, Ada Colau vetette fel, hogy korlátozni kéne a turisták számát, ami annak fényében talán nem annyira sokkoló, hogy a város a 11. leglátogatottabb a világon, és 2014-ben 7,4 millió embert vonzott – ez négyszer nagyobb, mint a város lakossága. Colaunak végül egyébként annyit sikerült elérnie, hogy egyéves moratóriumot vezetett be az új kiadó lakások és házak szerződéskötéseit illetően, ráadásul az Airbnb szabályozása is elég erős a városban: egyszer 66 ezer dolláros, azaz 18,5 millió forintos bírságot kapott a cég azért, mert engedély nélkül listázott szálláshelyeket.
A szomszédos ország fővárosa, Lisszabon évente 3,6 millió vendégéjszakát nyújt (ez 6,5-ször nagyobb, mint a lakossága), a helyiek pedig üdvözlik Colau lépéseit: létrehoztak egy People Live Here (magyarul talán Emberek élnek itt) névre hallgató csoportot, ami egyfajta érdekvédelmi szervezetként működik, és a helyieknek kedvez a turistákkal szemben. A portugál városban egyébként a szálláshelyekkel nincs gond: az Airbnb-re annyira nem szálltak rá, és az üresen álló házak elárverezésével a férőhelyek száma is nő.
Berlinben már évek óta érezhető az anti-turista hangulat, ami tüntetésekben csúcsosodik ki, illetve abban, hogy néhány klubban vagy bárban éreztetik a külföldiekkel, hogy nemkívánatos személyek. Hongkongban évek óta a Kínából érkező áradat ellen küzdenek, Velencében pedig néhány évtized alatt felére csökkent az állandó lakosok száma, a hotel férőhelyek száma pedig kétharmadával, ugyanis a legtöbben hajóúttal érkeznek a városba, és csak egy napot töltenek el ott.
Kit érdekel a látványosság?!
A Bloomberg szerint az is közrejátszik, hogy ezeknek a nagyvárosoknak nincsen tapasztalatuk a turisták özönlését illetően. A párizsiak például remek ellenpéldák: 15,6 milliós éves látogatószámukkal másodikak a rangsorban, ennek ellenére tökéletesen rájöttek arra, hogy miként lehet pénzt nyerni a jelenségből. Ráadásul a francia hatóságok az Ubert simán tönkreteszik, de az Airbnb-vel kapcsolatos megszorításokkal nem igazán jutnak előre.
Ez természetesen önmagában még nem ok: a városi turizmus mai formája sokkal tolakodóbbá vált, mint amennyire korábban volt. A kutatók új kifejezést is alkottak (new urban tourist, új városi turista), amivel azokat a személyeket illetik, akiket már nem lehet a klasszikus turistaövezetekben tartani.
Talán ti is így vagytok vele, de a külföldi városokba látogatók sokkal gyakrabban keresik az “autentikus” helyeket, amik sokkal jobban mutatják azt, hogy az ott élőknek miként telnek a napjaik. Erre már a szolgáltatóipar is rárepült: külön olyan túrák léteznek, amik néhány óra erejéig abba a hitben ringatnak minket, hogy mi is helyiek vagyunk. A legnépszerűbb helyek legtöbbször a korábbi munkásosztály által lakott, illetve ipari területek.
Marco | Life in Venice (@neumarc) által közzétett fénykép, 2016. Júl 5., 05:13 PDT
de a dolog a visszájára sült el: sokkal több embert vonzottak így, mert a látogatók azt hitték, ez valami szuperegyedi és őshonos dolog. Érdekes trend, hogy amint a turisták megjelennek, úgy a dzsentrifikáció is beindul, azaz a tehetősek beköltöznek az addig “nem trendi” városrészekbe, felverve ezzel például az ingatlanok árait, elvéve a kedvenc helyeik hangulatát. Ez nemcsak a már ott élőknek rossz, de idővel elveszik a környék hangulata, emiatt pedig a turisták másfelé állnak majd.
Mit tehetnek a turisták?
Természetesen hülyeség, hogy ezek után ne látogassanak bizonyos városokat, de mivel – legtöbbször a nyelvtudás hiánya miatt – nem tudják megjátszani, hogy helyiek, így a legtöbb, amit tehetnek, az az, hogy csendesek, az ott élőket pedig maximális tiszteletben részesítik. Utóbbiba beletartozik az is, hogy nem lobogtatják a pénzüket, és nem költenek (sokkal) többet, mint azt a helyiek teszik. Mindent összevetve: úgy kell viselkedni a kirándulás/nyaralás alatt is, mintha nem turisták, hanem szomszédok lennénk.
Budapesten sem csak a beerbike rossz
Egy gyors felmérést végeztünk a szerkesztőségben, hogy összegyűjtsük, ki szerint miért lehet rossz a túl sok turista. Figyelem: ezek csak lehetőségek, és nem feltétlenül gondoljuk mi is így – ha kiegészítenétek a listát, hozzászólásban megtehetitek. Íme:
- túlzsúfolt (emiatt pedig sokszor túl hangos és teleszemetelt) bulinegyed,
- mindenhol emeletes buszokba futni,
- a Várkert Bazárban a kerékpársávon parkoltatják a Várba igyekvő buszokat,
- túl drága a Sziget,
- a Korzó veszít a hangulatából.
Fejlécképünk Instagramról van, @bekkahherman felhasználótól.
