A milliárdos üzletember ezúttal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnökeként írt a kormányfőnek. Azt kérte, Orbán Viktor vizsgálja meg, miként érvényesültek a takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célok az elmúlt években. Meggyőződése ugyanis, hogy a kabinetet és a kormányfőt is félretájékoztatják, a szektor számait és pénzügyi adatait nem a valóságnak megfelelősen mutatják be.
Demján Sándor (a kormányfő születésnapjára időzített) levelében emlékeztet rá, hogy annak idején az volt a cél, hogy javuljon a szövetkezeti szektor vagyona és eredménye, ám az eddigi folyamatok ezzel szembemennek. Az OTSZ elnökeként ezért arra kéri a miniszterelnököt, hogy
Demján Sándor korábban lapunknak azt mondta, a jelenlegi kormánnyal vannak vitái, hiszen szerinte a takarékok ügyében azért születhetett a döntés, hogy az FHB Bankot konszolidálják. Orbán Viktort rendkívül tehetséges politikusnak tartja, de azt nem tudja, jobboldali-e vagy baloldali, hiszen az úgynevezett baloldali programokat sorban elvitte.
Meggyőződésem, hogy sok dologban nagyon rossz tanácsadói vannak. De van, amit ösztönösen eltalált, függetlenül a politikai vitáinktól.
Íme a mostani levél.
Reagált a Takarékbank, szerintük Demján hazudik
A Takarékbank szerint Demján Sándor annak adta tanúbizonyságát, hogy „még mindig nincs tisztában az általa korábban kihasznált szektor pénzügyi folyamataival, fejlődésével és tényleges számaival”.
Azt írták, határozottan visszautasítják az OTSZ elnökének „alaptalan vádaskodásait, rágalomhadjáratát”. Szerintük „az OTSZ vezetése és annak elnöke már régóta nem képviseli a takarékszövetkezeti szektor érdekeit, véleményét, mindezt hűen tükrözi az a tény, miszerint az OTSZ legutóbbi, 2016. május 31-i közgyűlésén 87 helyett mindössze 13 tag képviseltette magát”.
Innen szó szerint idézzük a Takarékbank reakcióját:
A takarékszövetkezeti integráció által kitűzött célokat a Szövetkezeti Hitelintézetekről szóló törvény határozza meg, a törvény előírásait az elmúlt három évben az integráció és annak vezető szervei maradéktalanul teljesítették. A korábban Demján Sándor vezette OTSZ által irányított szektor széttöredezett struktúrája, széttagolt működése miatt soha nem tudott piaci tényezővé válni. Ehhez képest az elmúlt években megerősödött, szervezetté és biztonságossá vált Takarékszövetkezeti Integráció együttes mérlegfőösszege a 2014-es 1800 milliárd forintról mostanra mintegy 2400 milliárd forintra nőtt, ezzel a takarékszövetkezeti Integráció a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé vált.
A szektort sikerült megtisztítani az OTSZ regnálása alatti évek visszaéléseitől, az elmúlt évtizedek csalárd csődjeitől, a szabálytalanul, az ügyfelek pénzével felelőtlenül gazdálkodó takarékoktól. Kiépült a Garanciaközösség, amely kulcsfontosságú feltétele a szövetkezeti hitelintézetek egységes piaci fellépésének, piaci bővülésének, és amelynek révén a takarékok ügyfelei kettős biztonságban tudhatják betéteiket. Az integráció a 2014-es 1,03 milliós ügyfélszámát egy év alatt 26%-kal, összesen 1,3 millió ügyfélre növelte 2015-re, az összes Magyarországon működő bankfiók közel fele a szövetkezeti hitelintézeti integráció tulajdonában van.
Demján Sándor állításaival szemben a takarékszövetkezeti szektor az elmúlt években egyszer sem ért el 10 milliárdos eredményt, ahogy 2015-ben sem számolt el 2 milliárd forintos veszteséget. A szövetkezeti hitelintézeti integráció adózás előtti eredménye (nyeresége) 2015-ben valójában meghaladta a 3 milliárd forintot.
Ahogy az sem igaz, hogy a Takarékbank tizenhatszorosára növelte volna a nyereségét. A Takarékbank 2014-ben 2 milliárdos, míg 2015-ben 3,2 milliárdos adózott eredményt ért el. A jó eredményeit mindenekelőtt a nagyvállalati ügyfélkör felé való nyitás, valamint az intézményi ügyfelek számára nyújtott befektetési szolgáltatások támogatták, amely területeken az integrációba tartozó takarékszövetkezetek nem nyújtanak szolgáltatást.
Az FHB tavalyi eredménye semmilyen hatással nem volt a szektor tavalyi eredményeire. Az FHB Csoport 2015. évi eredményadatai a számviteli törvény szabályai alapján nem kerültek be az integráció konszolidált eredményadatai közé, mivel a Csoport tavaly szeptember végén csatlakozott az integrációhoz.
Rosszindulatúak és minden szakmai alapot nélkülöznek a szektor mérlegfőösszegének csökkenésével kapcsolatos állítások. Miközben a bankpiacon zajló folyamatok eredményeként a bankszektor egyes szereplőinek a mérlegfőösszege 2015-ben is csökkent, a takarékszövetkezeti szektor mérlegfőösszege gyarapodott, annak ellenére hogy az alacsony kamatkörnyezetben a takarékszövetkezeti ügyfelek az elmúlt évben mintegy 76 milliárd forintnyi betétüket helyezték át értékpapírokba, azonban ezek az ügyfelek minden állítással ellentétben továbbra is a takarékok ügyfelei maradtak, és forrásaikat – nem betétként, hanem ügyfélpapírként – továbbra is takarékok kezelik.
Jó hírnevének védelme érdekében a Takarékbank Zrt. mint a szektor központi bankja megteszi a szükséges jogi lépéseket.
