A szíve húzta vissza Magyarországra 1993-ban Kálnoky Boriszt. Az erdélyi főnemesi család sarja, a Die Welt munkatársa a Heti Válasznak azt mondja, a 2006-os őszödi botrány után kezdte megérteni, hogy Magyarország felzárkózása a Nyugathoz nem lesz egyszerű.
Szerinte érthető, hogy a válság után a korábban sikertelen államszervezési kísérlet ellenében határozta meg magát a Fidesz, de ha hisz is az erős államban, vigyáznia kell, nehogy olyat építsen, amelyiktől félnek az emberek és utálják.
A diktatúra idején kétfajta ember létezett Magyarországon: a hétköznapi meg a fontos. Az utóbbira más szabályok vonatkoztak, mint az előbbire, és ez hihetetlen ellenérzéseket keltett.
Kálnoky Borisz a migrációs válságról azt mondja, Angela Merkelnek válságos helyzetben kellett döntenie, amikor a migránsok a magyar autópályán Nyugat felé tartottak és tudni lehetett, el is érik Németországot. Világbotrány lett volna, ha farkaskutyás rendőröket küldenek összefogdosásukra. A kancellár azt gondolta, beengedi őket, amivel rokonszenvet vált ki, a figyelem lanyhulásával majd mindent megtesz a bevándorlás korlátozásáért. Ezt a számítást írta felül, hogy a beengedés áradatot indított el.
Szerinte a magyar miniszterelnöknek nem kellene szembeállítania a keleti kereskedelmet a viharos uniós viszonyokkal, különösen akkor, amikor politikája miatt az országnak valódi súlyánál most nagyobb a befolyása az EU ügyeire. Európa világnézeti átalakulásának Orbán Viktor volt az előfutára. A magyar kormányfő fontosságát még a vele ellenséges nyugati sajtó is elismeri, de konfrontatív politikája miatt nehezen talál szövetségest.
Az újságíró szerint vicces amikor Orbánt együtt emlegetik Putyinnal, Erdogannal, mert Oroszországnak van atomfegyvere és nyersanyagkincse, Törökország a Közel-Kelet egyik kulcsa, övé a NATO második legnagyobb hadserege.
