A tavaly júniusban aláírt, három évre szóló szerződés szerint a Századvég Politikai Iskola Alapítvány évente 600 millió forintot kap az MNB-től. A Világgazdaság szerint az összesen 1,8 milliárd forintos keretösszeg kutatásokra, stratégiai tanácsadásra, szakpolitikai tanulmányok készítésére szolgál. A lap emlékeztet rá, hogy tavaly nagy port kavart, ahogy az MNB kiválasztotta a Századvéget, hiszen a végül versenyben maradt másik pályázó, a Kopint-Tárkinak a Tárkival alkotott konzorciuma csaknem 40 százalékkal olcsóbban vállalta volna a megbízást.
Eddig mintegy 300 millió forint értékű szolgáltatást teljesített a Századvég. Az elmúlt nyolc hónapban az alapítvány havi rendszerességgel készített lakossági, vállalati kérdőíves konjunktúra- és pénzügyi tudatossági felmérést, lakossági fókuszcsoportos konjunktúra- és pénzügyi tudatossággal kapcsolatos kutatást, vállalati felsővezetői mélyinterjúkat. Emellett az MNB kapott egyebek mellett 19 szakpolitikai tanulmányt – tudta meg a jegybanktól a Világgazdaság.
A lap ezért furcsállja, hogy a Századvég csak idén februárban, egy háttérbeszélgetésen jelentette be, hogy az „MNB megrendelésére készülő kutatások eredményét, elemzését a jövőben havonta közzéteszi”. A gazdasági közhangulatról készített legfrissebb, március 3–24. közötti közvélemény-kutatását a Századvég csütörtökön ismertette zárt szakmai körben. Az ilyen felméréseket hatodennyiből, de még ha vastagon fog a ceruza, akkor is negyedannyiból meg lehet csinálni – állították a lapnak a hasonló munkákat végző piackutatók.
Néhány napja, a Korrupciókutató Központ Budapest közölte, hogy a közbeszerzési eljárások túlárazása a korábban becsült 30 százalékkal szemben, elérheti akár 140-320 százalékot is. A nyilvánosságra hozott kutatás szerint a 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan nőtt. Előrelépést lehetne elérni a nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzésével, ám ehhez nincs meg a politikai akarat. Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója lapunknak azt mondta, ott lehet három-négyszeres árat fizetni a közbeszerzési pályázatokon,
ahol egy-két szereplős a “verseny”, nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek, és ahol jelen van uniós támogatás. Az informatikai piacon és az üzleti szolgáltatások piacán láttunk rendkívül erős ártorzítást…
