Az Európai Uniónak nem kellene beavatkoznia a tagállamok belügyeibe, olyan jogosultságokkal kell rendelkeznie, amelyek a hatáskörén belül esnek – hangsúlyozta a Rzeczpospolita című lengyel lapnak nyilatkozva Trócsányi László igazságügyi miniszter. Szerinte Magyarország példája azt mutatta, hogy olyan területeket akart ellenőrzése alá vonni az EU, amelyek nem tartoznak hatáskörébe.
A magyar tárcavezető múlt heti krakkói hivatalos látogatása keretében adott interjút a jobbközép lengyel napilapnak. A szerdán közölt beszélgetésben a miniszter – aki korábban az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak póttagja volt – elmondta: nem ért egyet a testület több korábbi, a magyar alkotmánymódosításokra vonatkozó véleményével. E módosítások részleges korrekcióját Magyarországon végül szakértői egyeztetések után, belpolitikai vita eredményeként valósították meg, mivel “a belső rendszerünket, a bírósági rendszert, a bevándorlási politikát, valamint a médiát érintő kérdéseket magunknak kell megoldanunk”.
Szerinte ezen belpolitikai ügyek rendezéséhez nincs szükség semmiféle külső intézményre, már csak azért sem, mert a tapasztalatok szerint mindig akadnak politikusok, akik a hazai konfliktusokat nemzetközi színtérre viszik. “Magyarország tapasztalata azt mutatja: ebből semmi jó nem származik”.
Az Európai Unió történetében először Lengyelországgal szemben alkalmazott, az év elején elindított jogállamisági mechanizmusra vonatkozó kérdésre válaszolva a magyar miniszter azt mondta: az uniónak olyan jogokkal kell rendelkeznie, amelyek a hatáskörébe tartoznak. Mindazonáltal Magyarország esete is megmutatta: Brüsszel ezen túlmenően is ellenőrzést akar gyakorolni bizonyos területek felett – tette hozzá
Trócsányi szerint tekintettel kell lenni az uniós országok nemzeti sajátosságaira, amint ez Franciaország esetében is történt a novemberi párizsi merényletek után. “Brüsszelben senki sem indít eljárást Párizs ellen, amiért az rendkívüli állapotot vezetett be” – mutatott rá a magyar miniszter, figyelmeztetve a régi és az új tagállamok megkülönböztetésének veszélyére az uniós szervek részéről.
A miniszter kizártnak tartja, hogy a jogállamisági mechanizmus következményeként az Európai Tanács megvonná Lengyelországtól a szavazati jogot. “Amennyiben ilyesmi előfordulna, tartok tőle, hogy ez nagyon rossz hatással lenne az egész Európai Unió jövőjére” – állapította meg Trócsányi László.
A lengyel alkotmánybíróság helyzetére vonatkozó, szerdán esedékes európai parlamenti szavazást illetően a magyar miniszter kijelentette: “a lengyelek mindig bízhatnak a magyarokban”. Egyúttal elmondta, Magyarország nagy örömmel fogadta, hogy Lengyelország az ő oldalán kapcsolódik be abba a perbe, amelyet a magyar kormány az Európai Bíróságnál indított a kötelező menekültelosztási kvóta ügyében. Magyarországnak alapvető kétségei vannak arról, “meg lehet-e fosztani bármilyen államot attól a jogától, hogy eldöntse, ki lépheti át határait. “Hiszen az ilyen döntés az állami szuverenitás gyakorlásának része” – fűzte hozzá.
Úgy értékelte: az európai migrációs válság kezelésekor figyelembe kell venni a tagállamok sajátosságait, természetes adottságait és a múltjukat is. A miniszter egyben hangsúlyozta: Magyarország részt akar venni a válság megoldásában, elő is terjesztett különféle megoldásokat, segítséget nyújt a közel-keleti válság által érintett országoknak, és ezzel együtt részt vállal a külső európai határok hatékony védelmében is.
