Kezdetét vette az afganisztáni tálibok tavaszi offenzívája: a milícia vezetői tanácsa kedden bejelentette, hogy a helyi idő szerint reggel öt órakor megindult műveletek célja az “ellenségek megmaradt területeinek felszabadítása”.
A terrorszervezet ezt “az ellenséges pozíciók elleni széles körű támadássorozatokkal, öngyilkos-merényletekkel, (…) és a városközpontokban tevékenykedő ellenséges parancsnokok meggyilkolásával” kívánja elérni.
A tálibok ellenségükként elsősorban az országban tartózkodó, általuk megszállóknak nevezett amerikai és NATO-katonákat jelölték meg, de a Nyugat szolgáiként megbélyegzett afgán hadsereg és kormány is a dzsihadisták célkeresztjében áll.
A tálibok betolakodók elleni “szent háborúja” immáron 15. éve zajlik. A külföldi csapatok kivonulása a fegyveresek egyik fő feltétele ahhoz, hogy a központi kormánnyal a tárgyalóasztalhoz üljenek. A közvetlen béketárgyalások előremozdításának érdekében január óta afgán, pakisztáni, kínai és amerikai tisztségviselők többször is találkoztak hol Iszlámábádban, hol Kabulban, de az erőfeszítések mindeddig nem jártak sikerrel.
Az offenzívának a tálib mozgalom 2013-ban meghalt vezetője és alapítója, Omar molla után az “Omari hadművelet” nevet adták.
Omar halálát két évig titkolták. Amikor kitudódott, heves belharcok törtek ki a rivális tálib vezetők között. A közlemény szerint a milícia új irányítója, Manszúr molla két éven át elődje nevében vezette a felkelést.
A bejelentésben az is szerepel, hogy a tálibok ellenőrizte területeken “a jó kormányzást szavatoló mechanizmusokat vezetnek be”. A harcosokat továbbá arra utasították, hogy védelmezzék a polgári lakosokat és a civil infrastruktúrát. A közleményben hangsúlyozzák, hogy a civileknek nincs mitől félniük.
Az ENSZ szerint Afganisztánban tavaly 11 ezer civilt öltek vagy sebesítettek meg a harcokban.
(MTI)
