A március 30-ára bejelentett egyórás „tanársztrájk” véleménynyilvánítás a kormányzat oktatáspolitikájáról. A tiltakozó tanárok ugyan nem tesznek eleget munkavégzési kötelezettségüknek, de nem sztrájkolnak – írja az intézet.
A sztrájk a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek védelmére irányul, ezzel szemben a március 30-i akció célja a szó klasszikus értelmében politikai: olyan aktív részvétel egy közügyről szóló társadalmi vitában, amelynek értelme az oktatási rendszer és az oktatáspolitika bírálata. Ebből következik az is, hogy a március 30-i akciót nem a sztrájkra vonatkozó szabályok, hanem a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga alapján kell megítélni.
A munkavállalói érdekérvényesítést szolgáló sztrájkjogot az állam korlátozhatja, de a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos alapjog.
Az oktatási rendszerről, a kormányzat oktatáspolitikájáról szóló vélemény kifejezését, történjék ez szóban, írásban vagy tiltakozó akció formájában, a véleményszabadság alkotmányos joga védi. A közügyekről szóló véleménynyilvánítás szabadsága kiemelt alkotmányos védelmet élvez, de nem abszolút jog: mások alapjogainak érvényesülése vagy más alkotmányos érték védelme érdekében a véleménynyilvánítási szabadság is korlátozható.
A szerdára tervezett akciónál ilyen ok lehet a gyerekek alkotmányos joga (a tankötelezett életkorban lévőknek kötelezettsége is) az oktatáshoz. Számukra az oktatás ideje alatt biztosítani kell a megfelelő felügyeletet. Az intézet elemzése szerint ezért mérlegelni kell, hogy a gyerekek felügyelete, oktatása-nevelése biztosítható-e akkor, ha tanáruk egy tanóra erejéig nem tanítja őket.
A szülőknek és gyerekeknek szintén alkotmányos joga, hogy kinyilvánítsák véleményüket a közoktatásról.
A diákok tanáraik iránti szolidaritásának bármely békés kinyilvánítása a diákok véleménynyilvánítási szabadságának kifejezése. Azonban ebben az esetben a diákok bármilyen közvetlen vagy közvetett befolyásolása, helyzetük sajátosságai miatt, szigorú megítélés alá esik.
Az elemzés szerint a pedagógusoknak a legnagyobb gondossággal kell eljárniuk, hogy egyetlen szülő, diák se érezze úgy, ki kell nyilvánítania a tiltakozó akcióval kapcsolatos véleményét, vagy hogy hátrány érheti e véleménye miatt.
Ennek biztosítása érdekében a szülőket és még fokozottabb körültekintéssel a diákokat sem az akcióban való részvételre, sem az attól való tartózkodásra nem lehet felhívni vagy késztetni.
A tanárokat alkotmányos alapjoguk gyakorlása sem mentesíti a munkavégzés megtagadásának munkajogi következményei alól. A polgári engedetlenséghez csatlakozó tanárok elleni szankciók jogszerűségét a bíróság ítélheti meg. A szankció ugyanakkor nem lehet súlyosabb annál, mint egy más, politikailag semleges okból elmulasztott tanóra jogkövetkezménye. Ellenkező esetben a munkáltató megsérti az egyenlő bánásmód alkotmányos követelményét.
Az intézet szerint a pedagógusokat – hasonlóan más munkavállalókhoz – megilleti a kollektív munkabeszüntetés joga, de esetükben ez nehézkes. A jogszerű pedagógussztrájk lehetősége mára erősen korlátozott lett, de a Fővárosi Törvényszék egy három évvel ezelőtti jogvitában kimondta, hogy az iskolákban az elégséges szolgáltatás körébe kizárólag a gyermekek felügyelete, gondozása tartozik. A bíróság elfogadta azt is, hogy tankerületenként minimum egy intézményben, a gyermekek létszámához igazodóan kell megszervezi a tanulók felügyeletét.
Az iskola nem dolgoztathatja le a kiesett órákat a pedagógusokkal, mivel a jelenlegi bírói értelmezés a sztrájkkal töltött időt munkaidőnek tekinti. Ha a sztrájk elhúzódna, az iskolának kell – többletíjazással vagy többletmunkaerő alkalmazásával – a tanulókkal szembeni kötelességét teljesíteni – emlékeztet az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.
