Ahogy arról annak idején a Budapest.24.hu is beszámolt, Tarlós István főpolgármester decemberben azt nyilatkozta, hogy a főváros középtávú fejlesztési koncepciója, a korábban általa is támogatott Balázs Mór-terv „szélsőségesen tömegközlekedés-orientált”, ezért módosításra szorul.
Az autóforgalom korlátozása és tiltása hibás szemlélet
– jelentette ki akkor az Index tudósítása szerint.
A főpolgármester nem nagyon szíveli a kerékpárosokat. Szerinte „tíz biciklisből nyolc” rendszeresen áthajt a piros lámpákon; ezért, ha nem változtatnak a viselkedésükön, kezdeményezni fogja, hogy az autósokhoz hasonlóan nekik is KRESZ-vizsgát kelljen tenniük.
A kerékpáros kultúra az infrastruktúránál is nagyobb fejlesztésre szorul
– összegezte véleményét a politikus.
Nyilatkozatára postafordultával reagált az ország legnagyobb bringás érdekvédelmi szervezete, a Magyar Kerékpárosklub, amely közleményében sorra cáfolta a főpolgármester kijelentéseit, és szakmai alapokon nyugvó megoldásokat javasolt. Tarlós válaszul széles körű egyeztetést ígért.
A főváros arányos megoldást akar. Az idő előtti, hangos kiabálás felesleges, és nem is biztos, hogy célszerű
– szúrta oda a maga bűbájos modorában a bringásoknak.
Arra valószínűleg maga se számított, hogy a kerekesek komolyan veszik az ajánlatát. Pedig ez történt: azonmód be is jelentkeztek hozzá. A főpolgármester idén januárban a városfejlesztésért felelős helyetteséhez, Dr. Szeneczey Balázshoz irányította a bringásokat, aki le is ült Kürti Gáborral, a Kerékpárosklub elnökével. Abban maradtak, hogy a szervezet részletes javaslatcsomagot készít a városháza számára, amelyben összefoglalják a kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzetét, és ismertetik a fejlesztési lehetőségeket.
Átgondolt tervvel jelentkeztek
A Kerékpárosklub pénteken hozta nyilvánosságra a majd húszoldalas dokumentumot.
Mint írták:
- 1994 és 2014 között megtizenegyszereződött a belvárosban a kerekezők száma.
- A városközpont egyes részein a közlekedők több mint 10 százaléka kerékpárral közlekedik.
A biciklisek szerint a budapesti kerékpáros infrastruktúra a fejlesztések ellenére még mindig nem tudja kiszolgálni a növekvő igényeket:
- Az ad-hoc módon kiépített és rosszul karbantartott utak megnehezítik a szabályos közlekedést és azt, hogy a bicikli a főváros közlekedési rendszerének szerves és integráns részévé válhasson.
- A korábbi évtizedek elavult városfejlesztési szemlélete komoly akadályokat gördít a kerékpározás további elterjedése elé.
- Az autós közlekedés aránytalan támogatása fenntarthatatlan állapotokhoz vezetett: egészségügyi is gazdasági szempontból is üdvös lenne a közösségi és kerékpáros közlekedés további fejlesztése.
- A gyors növekedés miatt kialakult kaotikus helyzetet csak a Balázs Mór-tervben megfogalmazott célkitűzések következetes végigvitelével lehet orvosolni.
- Fontos lenne olyan tájékoztató kampányok elindítása, amelyek javítanák az együttműködést az autóval, kerékpárral és tömegesen közlekedő városlakók között.
További fejlesztésekre lenne szükség
Szerintük a főváros vezetésének:
- Át kell terveztetnie az elavult, a mai igényeknek nem megfelelő infrastruktúrát, és a közlekedési rendszer szerves részeként kellene kezelniük a kerékpárt.
- Határozott intézkedéseket kellene tenniük a város autóforgalmának csökkentéséért (sebességkorlátozás, sávszűkítés stb.).
- Kerékpározhatóvá kell tennie a hidakat (különös tekintettel a felújítás előtt álló Lánchídra).
- Ki kell építenie, illetve fel kell újítania a belvárost a külső kerületekkel és az agglomerációs településekkel összekötő „bringasztrádákat”. A szakértők azokat az útvonalakat is felsorolták, amelyek azonnali fejlesztésre szorulnak.
Kerékpárosbaráttá kell tenniük az olyan, nagy forgalmú utakat, mint a Nagykörút, a Bartók Béla út vagy az Üllői út és a Váci út belső részei. - Nagyobb figyelmet kell fordítania a kátyúzásra és a takarításra, mert az elhanyagolt, rosszul karbantartott utak akadályozzák a kerékpáros közlekedést.
- Tovább kell fejlesztenie a Bubi közbringarendszert.
A Kerékpárosklub javaslatcsomagjának teljes szövegét itt olvashatjátok.