Bizarr kémügyön pörög a magyar igazságszolgáltatás, na meg a nemzetbiztonsági bizottság is a parlamentben, ennek próbált utánajárni az Index. A kulcs, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) kémkedés gyanújával nyomoz Makszin Norbert és B. Béla Szabolcs ellen, akik az Arcade Kft.-n keresztül folytatták tevékenységüket.
A nyomozati anyagok szerint B. Makszin megbízásából 2008 végén átadta az amerikai nagykövetség védelmi együttműködési irodájának a honvédség bizalmas, tízéves védelmi tervét. 2010 nyarán B. feltárta Maszkin megbízásából az IMF-nek a MÁV, a Malév, a BKV, a 4-es metró és az MFB fejlesztéseinek megtérülési kockázataival kapcsolatos tényezőket és a cégek adósságállományát.
Vad találgatás?
Szó van még arról, hogy a Svájci Alapnak is kémkedhettek (ezt ejtették a nyomozás során), de az USA és az IMF neve is felmerül többször. Itt jönnek a furcsaságok, mint a nem titkosított nyomozás, aztán az, hogy az NNI műkincsvédelmi alosztálya nyomoz, végül pedig hogy a gyanúsítottak szerint semmiféle bizonyíték nincs ellenük, tehát ártatlanok.
Az Indexnek az érintett amerikai nagykövetség azt írta, “vad találgatás” az egész ügy, az IMF pedig még nem válaszolt. A lap szerint vannak életszerűtlen részek a gyanúsításban, pl. miért veszélyeztetné az ország érdekeit, ha korrupciós kockázatokra hívják fel a figyelmet, illetve miért alapítottak volna “Birodalom” néven szervezetet a kémkedők, amikor ezt lehet kevésbé feltűnően is csinálni.
Pedig átvilágították
Mindenesetre a nyilatkozó politikusok szerint indokolt Makszin előzetes letartóztatása, bár ügyvédje, Kertész Gusztáv állítja, Makszin többször átesett C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon, akkor mindent rendben találtak nála. Makszin amúgy 2013-tól két évre eltűnt, erről minden forrás mást állít, végül apja fel tudta venni vele a kapcsolatot.
Makszinról azt írják, egy másik cégében tulajdonostársa volt Alekszej Lugovcov, aki az orosz-ukrán szervezett bűnözést vezető Szemjon Mogiljevics (azaz Szeva bácsi) budapesti embere volt. Egy harmadik cégében Rényi-Vámos Krisztina volt a tulajtársa, ő később a reptéri vesztegetési ügy vádlottja lett – részben pont Makszin bemószerolása miatt.
Végül arról ír az Index, hogy mennyire szokatlan egy kémügy ekkora nyilvánossága. A lap szerint most a kormánynak is érdeke lehet, hogy nagy publicitást kapjon az ügy, így üzennek azoknak, akik külföldi országok diplomatáinak kémkednek. Az is előfordulhat, hogy Makszin és B. cége nagy magyar cégek informatikai beszállítójaként akár pénzforgalmi adatokhoz is hozzáfért, ezekkel vissza is élhettek, lehet, hogy innen ered az egész ügy.
