A Civil Közoktatási Platformot alkotó ötven civil, szakmai és érdekvédelmi szervezet 12 pontban fogalmazta meg az oktatási rendszer szükségszerű átalakításának első intézkedéscsomagját. Mint írták, ezek a követelések a jelenlegi, leginkább tarthatatlan feltételek és állapotok felszámolására törekszenek, hogy elkerülhető legyen a tanulók további érdeksérelme. Ezen intézkedések hosszas előkészítést nem igényelnek, hatásukra és következményeikre való tekintettel azonban életbevágó a jelentőségük.
A Civil Közoktatási Platform azonnali intézkedéseket sürget az alábbi kérdésekben.
A változások nem érinthetik hátrányosan a tanulókat, mindenkinek joga van a tanultak alapján letenni az érettségit! Ugyanígy, az iskoláknak meg kell kapniuk azt a lehetőséget, hogy a megváltozott érettségi vizsgakövetelmények alapján készítsék fel tanulóikat. Ezért a vizsgák tartalmát és menetét érintő változások kizárólag felmenő rendszerben lehetségesek, nem a középiskolai tanulmányi idő közben.
Nem válhat a szakiskolások után most a szakközépiskolások számára is lehetetlenné, hogy 14 éves korban hozott pályaválasztási döntésüket megváltoztassák, és iskolatípust, szakmát, továbbtanulási irányt váltsanak! Ne tegyék kötelezővé a szakközépiskolákban tanulóknak, hogy szakmai tárgyból emelt szintű érettségit tegyenek! Nem csökkenthetők a szakközépiskolákban a közismereti óraszámok, állítsák le az ezt szolgáló új kerettantervek kidolgozását! A középiskolai érettségi egységes rendszerének tervezett lebontása akadályozná a diákok szakmai, továbbtanulási karrierútjának tervezését, rugalmas módosítását, és szűkíti a felsőoktatásba való belépés lehetőségét. Az érettségi vagy a szakmai végzettség megszerzéséig mindenki számára biztosítani kell a közoktatásban való részvétel lehetőségét. Ne nevezzék át az iskolatípusokat! Az új nevek – szakközépiskolából szakgimnázium, szakiskolából szakközépiskola – megtévesztőek, a hazai hagyományoktól idegenek.
A tanulók, gyermekek kötelezettségeinek csökkentésére haladéktalan intézkedések szükségesek még a tartalmi szabályozás átalakítását szolgáló munka megkezdését megelőzően. A diákok számára 16 óráig egységesen kötelező benntartózkodást meg kell szüntetni, egyúttal – főként a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése érdekében – minden tanuló számára egyaránt felkínált szolgáltatásokat kell szervezni és finanszírozni. Az intézmények által a későbbiekben választható egész napos iskola pedagógiai alternatívájának kimunkálását meg kell kezdeni. A kötelező testnevelési órák számát heti ötről heti háromra kell csökkenteni, egyúttal mindenki számára elérhető délutáni tömegsport-lehetőségeket kell szervezni és finanszírozni. Az állami fenntartású iskolákban az önálló kötelező tanóraként szervezett erkölcs- és hittanórákat meg kell szüntetni, és igény esetén a délutáni idősávban kell választható keretek között biztosítani.
A szülők, a pedagógusok és az érintett szakemberek bevonásával azonnal kezdődjön meg a különleges bánásmódot igénylő gyerekek (sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók) integrált oktatásának átfogó, az akadályokra, nehézségekre koncentráló felmérése! Ennek tapasztalatai alapján az érintettek közösen döntsenek az egyre kilátástalanabb állapotok rendezéséről. Az óvodákban, iskolákban és szakszolgálatokban tapasztalható szakemberhiányt, státushiányt, dologi eszközhiányt, a jogszabályi minimumfeltételek folyamatos megsértését az elmaradt finanszírozás azonnali biztosításával szükséges csökkenteni. A szülők kiszolgáltatottságának felszámolása érdekében azonnal módosítani kell a vizsgálati protokollok szabályozását, megerősítve a kliensközpontú kommunikációt, munkafolyamatokat. A szakemberek terhelésének csökkentésével biztosítani kell, hogy az elvárások megvalósuljanak a gyakorlatban. A családhoz észszerű mértékben közel kell vinni a szolgáltatást, biztosítani kell az egyenlő bánásmódot, a jó iskolát. Ne kényszerítsék a gyermeket és a szülőt arra, hogy méltánytalanul távoli óvodába, iskolába, vizsgálatra, fejlesztő foglalkozásra utazzon! A Pedagógiai Szakszolgálatok előkészítetlen központosításával bekövetkezett érdeksérelem és ellátási hiány csökkentése érdekében megyei szintről járási szintre kerüljön vissza az intézményfenntartás, tanügyigazgatás. Az óvodákban, iskolákban a jogszabályban előírtak szerint biztosítani kell gyógypedagógust és fejlesztőpedagógust, valamint helyre kell állítani a megszüntetett gyermekvédelmi munkatársi munkakört. Az Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) többségi óvodák, iskolák számára nyújtható szolgáltatásainak körét bővíteni kell a 2013 előtti szintre. Vissza kell állítani az előkészítő szakiskolát, amely a sajátos nevelési igényű gyermekeket a 9-10. osztályban felkészíti a szakképzésbe való belépésre. A célszerűtlenül a szakszolgálatokhoz rendelt gyógytestnevelés szolgáltatást vissza kell helyezni az óvodákhoz, iskolákhoz.
A kormány vonja vissza az oktatási szegregációt a nemzetiségi oktatásban és az egyházi intézményekben lehetővé tevő jogszabály-módosításokat! Rendelje meg a múlt évtized szegregációkutatásainak megismétlését! Hozzon létre az EMMI keretein belül kötelező szegregációs monitoring rendszert, állítsa helyre a helyi (tankerületi) esélyegyenlőségi tervezési rendszert, és érvényesítse a hátrányos helyzetű tanulók iskolakörzeteken belüli egyenlő elosztásáról szóló korábbi szabályozást! A kormányzat civil jogvédő szervezetek és független szakértők bevonásával kezdje meg egy antidiszkriminációs és deszegregációs program kidolgozását!
Ne korlátozza semmi a magas színvonalú, hosszú évek alatt folyamatosan fejlesztett, kompetencia alapú tankönyvek, programcsomagok alkalmazását! A kormányzat és a KLIK hagyjon fel a „kötelezően választandó tankönyvlista” és más burkolt beavatkozás gyakorlatával! A kiadók tankönyveinek engedélyeztetését szektorsemleges módon, azonnal újra kell indítani. Mivel az idő rövidsége miatt ez a folyamat a rendelési időszakon kívülre nyúlik, a 2016/17-es rendelési időszakra azokat a taneszközöket is rendelhetővé kell tenni, amelyeket a kiadók átdolgoztak az új kerettanterv szerint, de a kormányzat az engedélyeztetést megakadályozta. Az iskolai kezdő szakaszban a tartós tankönyvek használatát el kell törölni, a tankönyv-normatíva erre való hivatkozással történő csökkentésével együtt.
Az eszközök nem alkalmazhatók mindaddig, amíg meg nem történik e rendszerek hosszú távú gyökeres újragondolása.
A kormány vonja vissza az 1700/2012. (XII. 29.) Kormányhatározatot, amely kötelezi a munkáltatót az öregségi nyugdíjkorhatárt elért közalkalmazottak jogviszonyának megszüntetésére, és amely az így elküldött közalkalmazottak álláshelyeire létszámstopot rendelt el! A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásáról, velük megbízási jogviszony létesítéséről való döntés az igazgató jogköre legyen! Nem engedhető meg, hogy a tanulóknak tanév közben, akár az érettségi előtt új pedagógushoz kelljen alkalmazkodniuk az automatikus nyugdíjazási kötelezettség miatt. Még kevésbé, hogy a létszámstop miatt a nevelőtestület különböző – esetleg nem is szakos – tagjainak kelljen alkalomszerűen és térítésmentesen helyettesíteni a nyugdíjazott kollégát.
A munkatársak intézményben való benntartózkodásáról a vezető döntsön!
Elengedhetetlen a nem pedagógus végzettségű, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő kollégák bérének azonnali jelentős emelése. Illetményük, illetve alapbérük már szeptembertől kerüljön szabályozásra! A költségvetés átcsoportosításával biztosítsák a közoktatási intézmények dologi kiadásainak, fenntartásának, a szükséges státuszok betöltésének feltételeit! A közoktatás költségvetési előirányzatának ehhez szükséges megemelése érdekében legalább 90 milliárd forintos azonnali átcsoportosításra van szükség.
A kormányzati kommunikáció feleljen meg a téma fontosságának! Adja meg a tiszteletet a pedagógustársadalomnak, az oktatás minden szereplőjének! Hagyjon fel a hangulatkeltő, folyamatosan csupán a fizetésemelésekről szóló manipulációval! A valódi problémák megoldása helyett a háttérben húzódó ellenséges érdekcsoportok létezését vélelmezni, a közvéleményt félrevezetni az állam magas rangú alkalmazottainak, kormánytisztviselőinek sincs joga. Elengedhetetlen, hogy a továbbiakban minden oktatással kapcsolatos elképzelés, módosítás előtt kikérjék az iskolahasználók, a szakmai szervezetek és a szakszervezetek véleményét! Vissza kell állítani és meg kell erősíteni az erre szolgáló szülői és diákfórumokat, valamint oktatáspolitikai konzultatív testületeket.
Az oktatásüggyel kapcsolatos különböző szintű egyeztetéseknek egy, a maihoz képest szemléletében új közoktatási rendszer megalkotása felé kell haladnia, melynek kiinduló feltételei és jó gyakorlatai rendelkezésre állnak hazánkban. Alapja az élményszerű tanulás, a befogadó, esélyteremtő óvoda,iskola és a XXI. század kihívásainak megfelelő tudás. Azonnal meg kell kezdeni a nyílt és tényeken alapuló, hosszú távú stratégiai tervezést, és az ezen alapuló új közoktatási és szakképzési törvény, valamint Nemzeti Alaptanterv kidolgozását.
Március 10-ig várnak
A platform őszintén reméli, hogy a kormány tudatában van felelősségének, ezért 2016. március 10-ig vár reakciót az EMMI-től szakmai anyagára, illetve arra, hogy a tárca arról hajlandó-e tárgyalni.
A rendszerszintű átalakítás további hosszas folyamat, felelős tárgyalást igényel a társadalom, a szakma és a kormány részvételével. A Civil Közoktatási Platform ennek az előkészítő anyagán már dolgozik.
A kétféle időtávú intézkedéscsomag egymástól el nem választható. Mint írták, a jelenlegi 12 pont célja csak az azonnali kármentés, a rendszerszintű átalakításoknak hosszú távon kell megalapozniuk egy 21. századi modern, a tanulási igényekre fókuszáló, a gyermekeknek valódi tudást és képességeket biztosító oktatási rendszer alapjait és kereteit.
