A magyarázat nagyon hasonló mint a Posta esetében volt: a gazdasági érdekek védelme – írja a módosítóra hivatkozva a 444.hu. Központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekekre és üzleti titkokra hivatkoznak, ami egy piaci versenytársak nélküli jegybank esetében elég furcsa.
Sőt, ahogy az MNB alapítványokba teszi a pénzt, az már nem is közpénz:
Alapítvány létesítése esetén tehát a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.
Ez pedig egy jogerős bírósági ítéletnek mond ellent. Az MNB-s alapítványokkal kapcsolatos információkat Tóth Bertalan szocialista politikus perelte ki, ahogy a Postát is ugyanő perli közérdekű adatokért. Úgy tűnik, ha Tóth kérdez, akkor a Fidesz törvénymódosítással válaszol, mert ahogy a postatörvényben, úgy az MNB-s törvényben is világosan benne van, hogy a titkosítás a folyamatban lévő adatkérési ügyekre is vonatkozik – írja a 444.hu.
